Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

Biivitetőjogi Döntvénytár. 55 54. A Btk. 190. és a Kbth. 51. §-ai alá eső bűncselekmények megállapításához elégséges a gyalázó kije) ezé seknek a közbotrány kiváltására alkalmas volta. (Kúria 1980. jan. 29. B I. 4193/1929. sz.) Indokok : . . . A kir. ítélőtábla ugyan nem állapított meg olyan lényeket, amelyekből a közbotrányokozásra következtetni lehetne, hanem csak annak a jogi álláspontjának adott kifejezést, hogy a szóban forgó kitételek a közmegbotránkoztatás kiváltására alkalmasak, azonban a kir. Kúria álláspontja szerint ez elégséges is a Btk. 190. és a Kbtk. 51. §-ban foglalt fenti tényálladéki elem megállapításához, mert különben ezek a bűncselekmények éppen azokban a legsúlyosabb esetekben, midőn sajtó útján vannak elkövetve, amidőn tehát a közbotrány, mint külsőleg észlelhető jelenség, a dolog természete szerint bizonyítható alig volna, megtorolhatok nem volnának. A bírói gyakorlat az izgatási bűncselekmények megállapításához sem kívánja meg, hogy a hallgató vagy olvasóközönség lelkületében az izgalomig fokozott gyűlölet érzése tényleg kiváltassék és külső jelekben is megnyilvánuljon, hanem elégségesnek tartja a beszéd, a szöveg tartalmának ez érzés kiváltására alkalmas voltát . . . = Felmentés, mert a nyilatkozat nem alkalmas közbotrány okozására {Kúria : BDtár XVIII. 28.). — Kiég, ha a nyilatkozat közbotrányt keltő hatással lehet (Kúria BDtár XVII. 18. — BHT 785.). — Közbotrány beállhatásának feltételei : Kúria BDtár XIX. 10. 55. A Btk. 225. §-ában említett hátrány háramlottnak csak akkor tekinthető, ha annak következtében a sértett anyagi, személyi vagy perbeli helyzetében tényleges, kézzelfogható, minéműségében is bíróilag megállapítható kedvezőtlen változás történt. Amíg az ilyen objektivizálható hátrány be nem következett, érvényesülhet a törvénynek az a célzata, hogy a hamis vallomás visszavonásával az ügyben az anyagi igazság megtalálása könnyíttessek- (Kúria 1929. dec. 18. B III. 208/1929. sz.) Indokok : . . . A kir. főügyész panasza azon alapszik, hogy J. Ferenc és B. József vádlottak javára tévesen állapíttatott meg a büntethetőséget kizáró ok s ezek a vádlottak a vád alól tévesen mentettek fel. A valóknak elfogadott tények szerint azonban J. Ferenc