Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

Büntetőjogi Döntvénytár. 33 felbontás útján megállapítást nyert, hogy a tartalmuk pénz vagy egyéb érték, nem ugyan értéklevélként, de mégis oly módon lezárva, mint az az értéklevelekre elő van írva, egyenként rovatolandó «B» ajánlottként kell kezelni. A levél felbontása és megsemmisítése pedig nyilvánvalóan nem tényálladéki eleme, hanem csak eszköze és illetőleg elpalástolása a hivatali sikkasztásnak ; a hivatali sikkasztásnak a Btk. 463. §-ában összefoglalt esete pedig létesül akkor is, ha a más bűntett vagy vétség a sikkasztással ily módon függ össze. Ezek szerint tehát a vád alapjául szolgáló tett a törvénynek megfelelően lett a Btk. 462. §-ába ütköző és a 463. § szerint büntetendő hivatali sikkasztásnak minősítve . . . = Eltérő minősítés BDtár XXII. 143. (közhivatalnoki lopás és levéltitok megsértése anyagi halmazatban). 34. Ha a kir. ítélőtábla a fellebbviteli főtárgyaláson valamely tanú nyomozati vallomásának a felolvasását rendeli el és azt foganatosítja, akkor oly bizonyítást vett fel, amelyhez a vádlottnak jelenléte mellőzhetetlen. (Kúria 1929. nov. 20. B III. 568/1929. sz.) Indokok : . . . A Bp. 414. § értelmében a főtárgyaláson a vádlottnak jelenléte mellőzhetetlen : ha a kir. ítélőtábla a fellebbviteli főtárgyaláson bizonyítást vesz fel. A kir. ítélőtábla akkor, amikor a fellebbviteli főtárgyaláson a Bp. 313. § alapján elrendelte S. János tanúnak a nyomozás folyamán tett vallomásának a felolvasását és ezt fogantosította, bizonyításkiegészítést rendelt el és bizonyítást vett fel. A vádlott, aki nem is lett értesítve arról, hogy a fellebbviteli főtárgyaláson bizonyítás lesz felvéve s a fellebbviteli főtárgyalásra nem is lett megidézve, hanem ennek a határnapjáról ajánlott levélben csak azzal lett értesítve, hogy azon megjelennie nem kell, a fellebbviteli főtárgyaláson nem volt jelen s a kir. ítélőtábla a bizonyítást az ő távollétében vette fel és arra a vádlottat nem hallgatta meg. Minthogy pedig a Bp. 384. § 6. pontja szerint alaki semmisségi ok, ha a főtárgyalást oly egyén jelenléte nélkül tartották meg, kinek jelenlétét a törvény mellőzhetetlennek nyilvánítja : a kir. ítélőtábla megvalósította ezt a semmisségi okot. S miután csakis a Bp. 385. §-ban meghatározott anyagi semmisségi okok veendők e § utolsó bekezdése értelmében csak akkor hivatalból is figyelembe, ha a vádlott sérelmére szolgáltak, ellenben a Bp. 384. § utolsó bek. értelmében a Bp. 384. § Büntetőjogi Döntvénytár. XXIII. 3