Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

32 Büntetőjogi Döntvénytár. 33. A Btk. 463. § alá eső hivatali sikkasztást követi el a postaalkalmazott, aki az értéknyilvánításnélküli levélben postára adott értéket a levél felbontása után eltulajdonította. (Kúria 1929> dec> n B IL 6560/1928 sz ) Indokok : . . . A védő azt vitatja, hogy az ajánlott levélbe tett pénz uratlan dolognak tekintendő, mert ez a posta birtokába, mivel neki nem lett átadva, nem került és e miatt érte a posta felelősséggel nem tartozik, viszont az a feladó birtokából kiesett ; az uratlan dolog eltulajdonítása pedig nem sikkasztás, hanem a Btk. 365. §-ba ütköző vétség, de a cselekmény mint sikkasztás sem minősíthető a Btk. 463. §-a szerint, mert a levél megsemmisítése, tényálladéki eleme a sikkasztásnak, minélfogva azt megállapítani, hogy a sikkasztással kapcsolatban még más vétség is fennforog : jogi képtelenség. A vitatott álláspont téves. Hiszen ha az ajánlott levélbe tett pénz uratlan dologgá vált volna, akkor a Btk. 365. §-ba ütköző vétségről sem lehetne szó, mert uratlan dolog ennek a vétségnek és egyáltalában vagyon elleni bűncselekménynek, mely idegen, tehát tulajdonban levő dolgot kíván meg, nem lehet elkövetési tárgya. De az ajánlott levélbe tett pénz, mivel az a feladás tényével nem szűnt meg a feladó tulajdona lenni, nem is uratlan dolog és jóllehet az ily levélbe tett pénz a feladó akaratából a feladó tényleges uralma alól, tehát a birtokából a levéllel együtt kiesett, egyidejűleg azonban az a levéllel együtt a postának és illetőleg a levelet és pénzt hivatalánál fogva kezelni köteles postaalkalmazottak hatalmi körébe és ekként e tényleges viszonynál és kapcsolatnál fogva annak hivatalos jellegű bírlalatába került. Nem változtat ezen az; hogy a levél értéknyilvánítás nélkül lett feladva és e miatt annak tartalmáért a posta nem felelős ; mert habár igaz, hogy a cselekmény elkövetésének idejében hatályban levő Postai Tarifák és Portóüzleti Szabályzat I. Bész, I. Szakasz 21. §-a szerint a posta az ajánlott levél tartalmáért nem szavatol, de értéknyilvánítással el nem látott ajánlott levélben pénz és egyéb érték küldését megengedi s az illetékes postaalkalmazott azt kezelni és a rendeltetési helyére juttatni köteles, az tehát az ő kezelésére a hivatalánál fogva reá van bízva. Kitűnik ez az imént említett szabályzat I. Rész, I, Szakasz 3. § 1. pontjából és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter akkor érvényben volt 20,161/1920. K. M. számú rendeletéből is, mely szerint közönséges vagy ajánlott levél postai küldeményeket, ha kezelésüknél akár sérülés, akár bármi okból történt