Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

s Büntetőjogi Döntvénytár. Amennyiben még csak az eljárás megindításáról van szó ; a Fb. 56. § 2. pontja és 59. §-a akként rendelkezik, hogy ily eset­ben az általános hatásköri jogszabályok szerint hivatott rendes bíróság jár el: Ebből a rendelkezésből nyilvánvaló, hogy ha az ügyek egyesítése a rendes bíróságnál nem történt meg s a vádlott ellen a fiatalkorban elkövetett cselekménye miatt a fiatalkorúak bírósága külön tett intézkedést és a fiatalkor betöltése után el­követett cselekménye miatt a rendes bíróság külön szabott ki büntetést, vele szemben már a rendes büntetőbíráskodás elvei, vagyis a Bp. 517. és 518. §-aiban foglalt rendelkezések jutnak érvényre. Ezek szerint tehát, ha a fiatalkorban elkövetett bűncselek­mény miatt fogházbüntetésre ítélt egyén ezen büntetésének végrehajtása alatt, de 18. életévének betöltése után szabadság­vesztésbüntetéssel büntetendő újabb bűncselekményt követ el : úgy a rendes bíróság által a szabadságvesztésbüntetésnek a Btk. Élt. 36. § és a 18. számú TÜH. értelmében való egyesítése (cumu­latio) rendelendő el, amint ezt már a BHT. 751. szám alatt fel­vett EH. is kimondotta, egyébként pedig a különböző jogerős ítélettel kiszabott büntetések ugyancsak a rendes bíróság által utólag összbüntetésbe foglalandók. A fiatalkorúak bíróságának azonban ilyen esetekben az eljárásra már nincs hatásköre. Ezt a hatásköri szabályt sértette meg a gödöllői kir. járás­bíróság azáltal, hogy jelen ügyben a Fb. 10. § alapján saját hatáskörében intézkedett . . . = A B 43/1921. számú JEH-ot 1. BHT 750. — Ugyanígy Kúria : BDtár XVII. 60. és XVIII. 126. (EH., BHT. 826.). 6. Törvénysértés meg állapítása, amikor a rendes bíró­ság tévedésből nem tekintette fiatalkorúnak a 17 éves vád­lottat és ellene a fogházbüntetés tartamát hét napban álla­pította meg és ezenfelül a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is kimondotta. (Kúria JEH 1929. okt. 11. B I. 5247/1929. sz.) Indokok : . . . I. A győri kir. törvényszék, mint büntető­bíróság, S. József vádlottat, aki a csendőri jelentés és az erkölcsi bizonyítvány szerint 1907-ben született és így 21 évesnek tűnt fel, az 1929. február 27-ikén elkövetett, a Btk. 333. §-a alá eső s a 336. § 3. pontja szerint, valamint a «Btk. 92. §-ának alkalmazása folytán a Btk. 20. §-a alapján minősülő lopás vétsége miatt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom