Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

4 Büntetőjogi Döntvénytár. hamisított marhalevélnek érvényesítése útján eszközölt eladáshói elért vagyoni haszon nem jogos. Nem helytálló a panaszban felhozott az az érvelés, hogy a Btk. 392. § alkalmazásának csupán akkor van helye, ha a marhalevélben a tulajdonjog igazolására szolgáló adatoknál eszközöltetett a hamisítás, ha így a járlatlevél az illegitim tulajdon igazolására és ezzel kapcsolatos anyagi haszon megszerzésére használtatott fel, mert a Btk. 392. §, csak azt kívánja meg, hogy valaki a Btk. 391. §-ban meghatározott cselekményt abból a célból kövesse el, hogy ez által magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen vagy valakit vagyonában megkárosítson. = Kúria: A közokirathamisítás csupán akkor minősül a 392. § szerint, ha a hamis közokirat egyenesen abból a célból készült, hogy felhasználása útján és a felhasználásban rejlő kauzalitásként a tettes vagy más jogtalan vagyoni haszonhoz jusson (BDtdr XIII. 23.). — A 392. § minősítése nemcsak akkor alkalmazandó, amikor a célba vett jogtalan vagyoni haszon magában az ebből a célból elkövetett közokirathamisítás tényállaciékában jelentkezik, hanem akkor is, amikor az ily eredmény bekövetkezésének feltételei nem ismerhetők fel ugyan közvetlenül magában a hamis közokiratban, de a hamis közokirat következtében mégis valamely más úton-módon elérhető jogtalan vagyoni haszon bekövetkezésének előidézésére szolgálhat és ebből a célból is készült (BDtdr XX. 1. és XXII. 167.). 3. Magán- és közokirathamisítások (Btk. 401. és 400. §-ai) anyagi halmazatát kell megállapítani, mikor a vádlott hamis törlési nyilatkozatot készített és annak alapján a telekkönyvi törlést ki is eszközölte. (Kúria 1929. okt, 20. B III. 2689/1929. sz.) Indokok : . . . Az irányadó tények szerint vádlott tudta, hogy a mezőkövesdi 5554. számú tjkvben AI/1. sorszámú és 1619. hrszám alatt foglalt ingatlan résztulajdonosaiként bejegyzett T. Györgyné, T. Józsefné és T. József, valamint azok a telekkönyvi érdekeltek, akiknek javára az özvegyi haszonélvezeti jog volt bekebelezve, meghaltak s ennek dacára Z. Józsefné vádlottat arra utasította, hogy az adásvételi szerződésre a már meghalt telekkönyvi tulajdonosok, a nyilatkozatra pedig az özvegyi haszonélvezeti jog élvezőiként bejegyzett, de szintén meghalt telekkönyvi érdekeltek neveit ráírja, az ekként készített hamis magánokiratokat meg a vevők tulajdonjogának és a haszonélvezeti jog törlésének bekebelezése végett, a telekkönyvi hatósághoz tudatos akarattal benyújtotta. Ezekből a tényekből helyesen állapíttatott meg, hogy dr. K. Mór vádlott a szóban lévő telekkönyvi érdekeltek jogainak