Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

Büntetőjog i 1) öntvény tár. 5 lényegére vonatkozó valótlan tényeknek a nyilvános könyvbe bevezetésére a jogellenesség tudatában szándékosan működött közre. Minthogy pedig e közreműködés a nyilvános könyv közhitelességét és megbízhatóságát és ezáltal a közérdeket támadja meg, továbbá figyelemmel arra, hogy a meghalt telekkönyvi tulajdonosok nevére bekebelezett birtokrészletek alkotta hagyatékok az örökösödési illeték alól nem mentesek, a cselekménynek az örökösödési illeték kiszabása meghiúsításával történt véghezvitele a kir. kincstár anyagi érdekét is sérti; ennélfogva okszerűen vonatott le az a következtetés is, hogy a vádlott terhére megállapított cselekményben a jogsérelem háramlásának vagy háramolhatásának objektív tényálladéki eleme is bennfóglaltatik. Minthogy e szerint a vádlott cselekménye a Btk. 400. § 1. bek.-ben meghatározott közokirathamisítás tényálladékának összes elemeit kimeríti, a bűncselekmény megállapítása a törvénynek megfelel. Megjegyzi a kir. Kúria, hogy a büntető törvény arra nézve, hogy az eszközcselekmény büntethető nem volna, szabályt nem tartalmaz és büntetendőnek rendel el minden cselekményt, mely valamely büntetőjogilag védett külön érdeket sért. Ehhez képest az adott esetben a Btk. 401. §-a alá eső magánokirathamisítás megállapításának és e bűncselekmény s a 400. § 1. bek.-be ütköző közokirathamisítás vétsége halmazatának jogi akadálya nincsen. E részben azonban a vádlott terhére perorvoslat nem használtatván, a felmerült törvénysértés meg nem szüntethető ... = Újabb állandó gyakorlat : BDtár XXI. 75. 4. Olyan új tény vagy bizonyíték, amelynek a bűnösség vagy a minősítés kérdését befolyásoló anyagi jogi jelentősége nincsen, hanem csupán a bűnvádi eljárás kizárását eredményező perjogi hatása van, a Bp. 446. § 3. pontja szerint nem szolgál újrafelvétel alapjául. (Kúria 1929. okt. 29. B III. 6202/1929. sz.) Indokok : . . . A kir. törvényszéki jogerős alapítélet szerint az elítéltet, ki kiadatás útján került kézre, két sikkasztás bűntettén felül vétkes bukás vétsége miatt is elítélték, bár ez utóbbi cselekmény tekintetében a kiadatást nem engedélyezték. Újrafelvételi eljárás indíttatván, az alsóbbfokú bíróságok az újrafelvétel alapjául felhozott azt a tényt, hogy a belga kormány vétkes bukás vétsége tárgyában a kiadatást nem enge-