Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

Büntetőjogi Döntvénytár. és előre körül sem írható körülményektől függött. Ilyképpen a jogi és minősítő összefüggés olyan távoli és bizonytalan, hogy azt a kir. Kúria még az imént idézett határozatban kifejezett elv értelmében sem ismerhette fel, minek következtében a vádbelí cselekmény! a Btk. 892. § szerint nem minősíthette... = A BHT. 861. számú EH-ot a BDtár XXII. 1(5]. sz. a. közöltük. Teljes szövegét 1. BDtár XX. I. 2. A Btk. 392. § szerint minősül a kózokirathamisítái, mikor a vádlott a marhalevélen a ló születési évét abból az okból javította ki, hogy ekként lovát a valóságosnál hat évvel fiatalabbnak tüntesse jól s igy nagyobb vételárért tudja azt eladni. (Kúria 1929. okt. 30. B III. 7/1929. sz.> Indokok : . . . A valónak elfogadott tényállás az, hogy a vádlott el akarván adni 15 éves lovát, a kérdéses lóról kiállított marhalevélen az állat születési évét jelző 1913. évszámból a két utolsó számjegyet törölte s annak helyébe a 19-es számot írván, az évszámot 1919-re változtatta s így a 15 éves lovat 9 évesnek tüntette fel. Később azután a lovat az ekként meghamisított marhalevéllel Cs. Ádámnak eladta. Ezekből a tényekből a kir. Kúria arra következtet, hogy a vádlott a marhalevélen a ló születési évét 1913-ról 1919-re csupán abból az okból javította ki, hogy ekként lovát a valóságosnál hat évvel fiatalabbnak tüntesse fel s így nagyobb vételárért tudja azt eladni. Ha ugyanis a vádlottat nem ez a célzat vezette volna a hamisításnál, abban az esetben semmi elfogadható magyarázatát nem lehetne adni a vádlott tettének s a hamisításnak semmi értelme nem volna. Már pedig cél nélkül senki sem hamisít meg marhalevelet. Igaz ugyan, hogy aki lovat akar vásárolni, az rendesen nemcsak annak marhalevelét nézi meg, hanem megvizsgálja magát a lovat is. De megtörténhetik, hogy a lovat venni szándékozó nem ért a lovakhoz, nem tudja a ló korát annak megvizsgálása útján sem megállapítani, vagy ha ért is hozzá és a ló megvizsgálása útján meg is tudná annak korát állapítani, éppen azért nem tartja szükségesnek a lovat alaposabban megvizsgálni a korát illetően, mert megbízik az annak korát igazoló közokiratban, a marhalevélben, s megadja érte azt az árat, amit különben nem adna meg, ha tudná, hogy a ló nem 9, hanem 15 éves. Kétségtelen tehát, hogy a vádlott tettével jogtalan vagyoni haszonhoz akart jutni, mert a ló születési évét illetően meg1*