Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. xv 1913 : VII. tcikk. A fiatalkorúak bíróságáról. (Fb.) Lap 5. A Fb. 10. §-ban szabályozott egyesítésnek csak akkor van helye, ha a vádlott ellen több, de kivétel nélkül fiatalkorban elkövetett bűncselekmények miatt állapítottak meg külön intézkedéseket, ifa azonban a vádlott ellen a fiatalkorban elkövetett cselekménye miatt a fiatalkorúak bírósága külön tett intézkedést és a fiatalkor betöltése után elkövetett cselekménye miatt a rendes bíróság külön szabott ki büntetést, úgy a Bp. 517. és 518. §-aiban foglalt rendelkezések alkalmazandók. Ha pedig fiatalkorban elkövetett bűncselekmény miatt fogházbüntetésre ítélt egyén ezen büntetésének végrehajtása alatt, de 18. életévének betöltése után szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követ el ; úgy a rendes bíróság által a szabadságvesztésbüntetésnek a Btk. Élt. 36. § és a 18. számú TÜH. értelmében való egyesítése (cumulatio) rendelendő el ... . 6 1913: XXI. tcikk. A közveszélyes munkakerülőkről. 99. Börtönre vagy fegyházra elítélt csak a büntetés végrehajtása után szállítható a dologházba. Csupán a fogházra ítéltre nézve rendelheti el a bíróság, hogy szabadságvesztésbüntetését is a dologházban állja ki 98 1913: XIV. tcikk. A sajtóról. (St.) 8. A nyomdavállalat működésének megkezdése az a végső határidő, ameddig a nyomdavállalat bejelentése eszközlendő. Ha a nyomda működését e bejelentés nélkül megkezdette : a nyomdatulajdonos máris elkövette a St. 24. § 2. pontja alá eső vétséget. Az elévülési időt a működés megkezdésének napjától kell számítani 10 5. Mikor a sértett csupán polgári perben érvényesíti kártérítési követelését, a sértett és a kiadó közti viszonyban a kártérítés kérdését illetően nem a St. -40. §-ának a fokozatos felelősséget szabályozó rendelkezései, hanem 39. §-ának 3. bek.-ben felvett rendelkezések irányadók, vagyis a kártérítési igény a magánjogilag tilos cselekmények esetén alkalmazandó általános kártérítési szabályok szerint bírálandó el 63 66. A rágalmazó cikk szerzője által a főtárgyaláson a sértettnek adott nyilatkozati elégtétel, amelynek folytán a sértett — a nélkül, hogy különbséget tett volna a büntetőjogi és a magánjogi elégtételül elfogadás között — a vádat elejtette, a sértettnek magánjogi elégtétel követelhetése iránt fennállott jogát elenyészteti, miért is a sértett a kiadó ellen sem érvényesíthet ilyen követelést li-f 67. A St. 39. § a vagyoni és a nem vagyoni kárkövetelés között nem létesít oly kapcsolatot, hogy nem vagyoni kárt csak vagyoni kárral kapcsolatosan lehet érvényesíteni 65 68. A nem-vagyoni kár megítélése nem függ attól, hogy a vádlott tettével vagyoni kárt is okozott-e a sértettnek 65 69. Nem-vagyoni kár az az erkölcsi veszteség, amelyet a sértett a sajtóközleménnyel a személyének, állásának, társadalmi helyzetének, foglalkozásának, emberi méltóságának kijáró