Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)
Ta rtalommulató. v 11 X.V1V. FEJEZET. A magánlak megsértése. Lap 83. Magánlaksértést követ el a bérbeadó, aki a bérrel bátraiékos bérlő lakását önkényesen felnyittatta és a lakásból a bútorokat kirakatta 42 XXVI. FEJEZET. A lopás. 136. A tartozás lefizetését tanúsító nyugta az adósra nézve vagyoni értéket képvisel, ezért az lopás tárgya lebet .... 150 81. Tolvaj szövetség részéről különböző sértettek kárára elkövetett lopások anyagi halmazatban állanak 83 43. Az üzletszerűség megállapítandó, ha a tolvajnál megvan a tervszerű ismétlési szándék és ha e mellett ő a tolvajlást keresetként űzi, vagyis ha ő a meg nem lévő keresete helyett vagy nem elegendő keresete pótlásául, tehát egyedüli vagy egyik keresetforrásául akarja felhasználni a cselekményeiből származó vagyoni előnyt 42 XXVII. FEJEZET. A zsarolás. 73. Jogos vagy alaposan jogosnak vélt követelés kiegyenlítésére felhívás azzal a fenyegetéssel, hogy nemfizetés esetén törvényes hatósági eszköz igénybevétele következik : nem zsarolás. Ügyvéddel szemben fegyelmi feljelentés kilátásbahelyezés nem zsarolás, ha az ügyvéd oly magatartást tanúsított, amelyet mint szabálytalanságot joga volt a fenyegetőnek az ügyvédi kamara tudomására hozni 76 74. A zsarolás tényálladékához nem szükséges az, hogy a tettes a veszély közvetlen bekövetkezését helyezze kilátásba és nem lényeges, hogy a tettes komolyan szándékozik-e a fenyegetést megvalósítani. Elég, ha a tettes a fenyegetettben elő akarja idézni a fenyegetés végrehajtásától való félelmet és ha a fenyegetés e cél elérésére alkalmas 77 75. A zsarolás fogalmi körébe csak az olyan fenyegetés vonható, amelynek kényszerítő hatása a megfenyegetettre nézve objektíve megállapítható. Nincs kényszerhelyzet, ha a megfenyegetettnek oka nem volt attól tartani, hogy a fenyegetés beváltása neki valami sérelmet vagy hátrányt okoz 77 139. Bűnvádi eljárás folyamatbatételével való fenyegetés akkor nem jogtalan módja a követelés érvényesítésének, ha a fenyegetőnek a követelésével kapcsolatban valamely bűncselekményből eredő büntetőjogi igénye van 153 150. Magánjogi követelés kiegyenlítésére való felhívás meghurcoltatással való fenyegetéssel: zsarolás 160 18. Nem zárja ki a zsarolásnak a Btk. 353. § 2. pontja szerint való minősítését az a körülmény, hogy a vádlott, aki magát csendőrszázadosnak, tehát rendészeti ügyekben nyomozó, intézkedő hatáskörrel bíró közhivatalnoknak adta ki, nem formaruhában, hanem polgári öltözetben lépett fel 18 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 50. Nem hivatali, hanem egyszerű sikkasztást követett el a bírósági napidíjas, midőn a beadványokra ragasztandó bélyeg értékét pénzben vette át a felektől, de bélyeget nem vásárolt, hanem a pénzt magának megtartotta. A sikkasztással halmazatban áll a bélyeghamisítás vétsége azért, mert a
