Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

VIII Tartalommuia tó. Lap napidíjas a már befejezett ügyekben lévő jegyzőkönyvekről a már átütött bélyegeket levette s azokat ragasztotta azokra az iratokra és jegyzőkönyvekre, amelyeknek bélyegére a felektől a pénzt átvette 48 95. Annak eldöntésénél, vájjon a felek között bizományi vagy hitelezés mellett vételi ügylet jött-e létre, nem az ügyletnek a felek által történt elnevezése, hanem az az irányadó, hogy a kérdéses jogviszony a fennálló jogszabályok értelmében valójában mily ügyletnek felel meg 94 96. A sikkasztás tényálladéka az idegen dolognak a visszakövetelésére jogosított előtt való eltagadása által csak akkor létesül, ha a dolog hollétére vonatkozó valótlan állítás a dolog jogtalan eltulajdonítására irányuló szándékkal történt ... 95 120. Árutárban lévő ingóságok egy részének lefoglalása esetében a szoros zár alkalmazásának mellőzése nem teszi hatálytalanná a zálogolást 133 63. Hűtlen kezelést követ el, aki az eladási bizományba átvett árunak kielégítési végrehajtás alá vonásáról a bizománybaadót nem értesítette, minek folytán a reánézve idegen áru az ő tartozása okából elárvereztetett 61 . XXXI. FEJEZET. A csalás. 121. Nem létező személy nevére hamisított irat senki jogai vagy jogviszonyai bizonyítására nem lévén alkalmas, az büntetőjogilag csupán mint fondorlat eszköze (Bn. 50. §) értékelhető 134 122. Csalás és hitelezési csalás elhatárolása. Kölcsön fondorlatos kieszközlése csak akkor minősül a Bn. 50. § szerint, ha a vádlottnak már eleve nem volt fizetési szándéka és a kölcsönügylet kötése csak ürügyül szolgált a megtévesztett sértett megkárosítására 135 140. Csalást követ el a kereskedő, aki az általa kezdeményezett adás-vételi szerződés megkötésekor és az előleg fölkezelésekor kötelezően megígérte az árunak másnapra való szállísát, holott már az ügylet létrejötte idejében sem volt komoly szándéka az árut szállítani, hanem az előleget már azzal a szándékkal kérte, hogy azt a saját céljaira fogja fordítani 154 141. Csalás kísérletében bűnös az adós, aki vagyona egy részének elrejtésével fizetésképtelenséget színlel és egyességi ajánlatot tesz hitelezőinek, akik azonban — mert gyanút fogtak — az egyességi ajánlatot el nem fogadták ] 55 142. Áruvásárlás hitelben a fizetésképtelenség elhallgatása mellett : csalás 156 143. Az a körülmény, hogy az adós az üzleti áruk értékesítéséből befolyt pénzt egyes hitelezők kielégítésére fordította, a kijátszott hitelező megkárosításáért való büntetőjogi felelősségét nem érinti. Közömbös a bűnösség megállapítása szempontjából az is, hogy az adós a kijátszott hitelezőnek visszaadásképpen felajánlotta az attól hitelbe vásárolt áruk egy részét 156 148. Üzletátruházás az üzletet terhelő tartozások eltitkolásával : csalás 159 149. Kölcsönvétel a fizetésképtelenség elhallgatása, sőt a vagyoni helyzetnek valótlanul kedvező feltüntetése mellett : csalás 159 9. Az a körülmény, hogy a vádlott a hitelező megkárosítása céljából és a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt véghez-