Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

56 Büntetőjogi Döntvénytár. nek a tolvaj által történt meghamisítása súlyosító körülményül vétessék,, jóllehet a magánokirat hamisítás miatt vád nem is emeltetett. Ugyanígy £ BJT LXXV. 76. is. 75. A fenyegetésnek a zsarolásra alkalmas voltát nem szünteti meg az a körülmény, hogy a sértett, mint ügyvéd, a jogban járatos egyén, mert az ügyvéd hírnevét valamely teljesen alaptalan bűnvádi följelentés is veszélyeztetheti. (Kúria 1931. febr. 11. B I. 1083/1930. sz.> Indokok : . . . A vádlott a tényállás szerint a sértett ügyvédet azzal fenyegette, hogy őt sikkasztás miatt följelenti. Ami a bűnvádi feljelentéssel való fenyegetést illeti, ez ugyan nem állapítja meg minden esetben a zsarolást, mert a BHT-ba 500. szám alatt felvett EH szerint nem követ el ily fenyegetéssel zsarolást az a vádlott,, aki a tények alapján alaposan következtetheti azt, hogy a sértett tiltott módon tartja vissza a vádlott által igényelt ingó dolgot. A tényállás szerint azonban a sértett a 120 P-t nem tiltott módon, hanem a vádlottal szemben fennállott, mintegy 50 millió K követelése részbeni kielégítéseként, tehát jogosan tartotta vissza, de ettől el is tekintve, még ha való volna is a vádlott azon védekezése, mely szerint őt megillette a 60 P, erre vonatkozó követelését legföljebb polgári per útján érvényesíthette volna a sértett ügyvéddel szemben, de — tekintettel a felek közötti elszámolási viszonyra — semmikép sem tartozott annak érvényesítése bűnvádi per útjára. Kétségtelen tehát, hogy a vádlott jogtalan eszköz igénybevételével való fenyegetéssel akart követeléséhez jutni s (. . . Mint a fejben . . .). = V. ö. a jelen kötetben 65. sorszám alatt közölt határozatot. — Az 500. számú EH-ot BDtdr VI. 73. alatt közöltük. 76. A Btk. 232. § 1. fontjában említett erőszak oly tényleges erőkifejtést jelent, amely a nő ellentállásának a legyőzésére tehát annak személye ellen irányul és arra alkalmas is. Az ajtó bezárása, amivel a vádlott inkább a meglepetés ellen akarta magát biztosítani, ilyen személy ellen irányuló erőszaknak nem tekinthető. (Kúria 1931. febr. 11. B II. 8516/1930. sz.> Indokok : . . . Az alsófokú bíróságok azért minősítették a vádbeli cselekményt a Btk. 232. § 1. pont szerint is, mert a tényállás szerint a vádlott az őrház ajtaját belülről bezárta, tehát ezáltal erőszakkal is arra akarta kényszeríteni a sértett kisleányt, hogy az vele nemileg közösüljön. Ez a jogi álláspont téves. Ugyanis (. . . Mint a fejben . . .). = Az akarat lenyügözése, az ellenállásnak fizikai erőkifejtéssel valómegbénítása, testi leszorítás, száj betömése, karok hátrafeszítése: minősíti a cselekményt a 232. §-ai szerint: BDtár VII. 124., XII. 63., BJT LXXVIII. 129. — Az ajtó bezárása, mint a hatalombakerítés és az ellen^ állás könnyebb legyőzésének eszköze: BDtár XI. 131.