Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 49 (egyesítése elvének alapján áll. A fegyházzal büntetendő bűntett mellett anyagi halmazatban megállapított kihágásra főbüntetésül kiszabott pénzbüntetést, behajthatlanság esetére, fegyházra kell átváltoztatni. (Kúria 1931. jan. 27. B II. 8114/1930. sz.) Indokok .... A kir. ítélőtábla azzal az intézkedésével, hogy a fegyházzal büntetendő bűntett mellett anyagi halmazatban megállapított kihágásra főbüntetésül kiszabott pénzbüntetést, behajthatlanság esetére, fegyházra rendelte átváltoztatni, nem sértette meg a törvényt. A II. Bn. 9. §-nak abból a rendelkezéséből ugyanis, hogy ha a bíróság ugyanazzal az elítélttel szemben egy ítéletben több bűncselekmény miatt állapít meg főbüntetésként pénzbüntetést és azt az egyik cselekmény miatt •fogházra, a másik miatt államfogházra vagy az egyik cselekmény miatt fogházra, a másik cselekmény miatt elzárásra kellene átváltoztatni: a pénzbüntetést fogházra kell átváltoztatni, vagyis, hogy az olyan pénzbüntetés is, mely ha egymagában állna, elzárásra lenne átváltoztatandó, fogházra változtatandó át, következik, hogy (. . . mint a fejben . . .). A törvénynek ezt az általános érvényű elvét alkalmazni kell abban az esetben is, amikor a főbüntetésül kiszabott pénzbüntetés mellett nem fogház, hanem ennél súlyosabb nemű szabadságvesztésbüntetés van megállapítva. Azt a rosszabbodást, amely ebből a vádlottra származik, lehetőleg annak meghatározásánál kell megfelelően kiegyenlíteni, hogy behajthatatlanság esetében hány pengőt hány napra kell átváltoztatni. . . = Ugyancsak a szabadságvesztésbüntetési nemek egyesítésének elve •érvényesül: BDtár XXIII. 88. 68. A szándékos emberölés bűntettének létesüléséhez >az ölésre irányuló tudat és akarat szükséges. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, vájjon ez a két lelki tényező megvan-e, nem lehet csupán az elkövetésre használt eszköz mineműs égéből és a sérelmezés helyéből feltétlenül helyes következtetést vonni, hanem figyelembe kell venni minden olyan külső és belső (lelki) tényt és jelenséget, amelyek az ölési szándék kialakulására vagy annak hiányára mutatnak. (Kúria 1931 jan> 21. B III. 7697/1930. sz.) = Következtetés ölési szándékra : BDtár XXIII. 32., 113. 69. Az előre megfontolás csupán annál van meg, aki •a gondolat meg fogamzásától az elhatározásig, indulatos jelgerjedéstől menten és nyugodt lelkiállapotban számít. (Kúria 1931. jan. 28. B II. 7871/1930. sz.) Indokok .... Igaz ugyan, hogy a vádlottban már régebben felmerült .-az a gondolat, hogy ő a sértettet, ha az nem lesz az ő menyasszonya, megöli. Büntetőjogi Döntvénytár. XXIV. 4