Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

48 Büntetőjogi Döntvénytár. kabátnak 150 P hátralékos vételárát másnap egyenlítse ki, mert ellenkező esetben «kénytelen lesz a rendőrség útján sürgönyileg intézkedni, hogy a fia hajóra szállása előtt őrizetbe vétessék». Az alsóbbfokú bíróságok a vádlottat a Bp. 326. § 1. pont értelmében felmentették. A semmisségi panasz alapos. Nem fér ugyan kétség ahhoz, hogy a vádlottnak a feljelentéshez és a letartóztatás kieszközléséhez is jogi igénye megvolt. A feljelentéssel és letartóztatással való fenyegetés azonban csak akkor jogos, ha a fenyegetés annak a vagyoni haszonnak elérése végett használtatik, amit az e fenyegetéssel élő fél a bűnvádi eljárás útján érvényesíteni amúgy is jogosított volna ; továbbá ha ez a fenyegetés azzal szemben használtatik, akivel szemben a büntető igény érvényesíthető is. Ellenben, ha valaki ezt a büntető igényt más olyan személy irányában használja fel kényszerítő eszköz gyanánt, akivel szemben neki nincs joga a büntetőper kieszközléséhez és illetőleg ahhoz, hogy a büntetőper folyamán a követelt vagyoni elégtételt igényelhesse : akkor ő már ezzel a jogtalanság terére lép . . . = Kúria : Bűnvádi faljelentéssel való tenyegetés csupán akkor nem jogellenes módja a követelés érvényesítésének, ha a fenyegetőnek a követelésével kapcsolatban valamely bűncselekményből eredő büntető igénye van (BDtár XXIII. 139.). Peresítéssel fenyegetés pedig, ha a követelés nyilvánvaló vagy legalább is jóhiszeműen vitatható (BDtár XXI. 15.). V. ö. még BDtár XVIII. 44., XXIII. 73., 74., 75/ 66. A társtettesek mindegyikének a bűncselekmény valamely tényálladéki elemét kell megvalósítania; elkövetési cselekményt kell véghezvinnie. A lopás vétségének az elkövetési cselekménye az ingó dolognak más birtokából vagy birlatából való elvétele. Csupán bűnsegéd az, aki a lopás színhelyén jelen nem volt, hanem csak a határban állott kocsijával, ahová társait elfuvarozta, ott vette át a társaitól a lopott állatokat, majd azokat és társait elfuvarozta, végül a lopott állatokból részesült. (Kúria 1931. jan. 21. B III. 7509/1930. sz.) = Kúria : Csak az tettestárs, aki a tettessel akarat közösségben a törvényes tényálladék valamelyik részét foganatosítja (BDtár XIX. 102.). — EH : A társtettesség feltételezi az elkövetési cselekményben való közreműködést (BRT 289.). — Csupán bűnsegéd, akinek közreműködése abban állott, hogy bűntársát az ablakon át való bemászáshoz felsegítette, a fel* törés és elvétel idején őrt állott és a zsákmányon osztozott : BDtár II1. 53. 67. A II. Bn. a főbüntetésül kiszabott pénzbüntetés átváltoztatása esetében a szabad ságvesztésbüntetési nemek