Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

44 Bün tető jogi Döntve nyiár. latban, vagyis csak akkor nyerhetnek alkalmazást, ha az arra jogosult büntetőbíróság megállapította, hogy a közlemény sajtó útján elkövetett bűntett, vétség vagy kihágás tényálladékát valósítja meg ; ellenben ha bűncselekmény megállapítva nincsen, akkor a kártérítésért a St. 40. §-ban meghatározott fokozatos felelősséget a polgári bíróság előtt nem lehet érvényesíteni. (Ugyanígy P. VI. 925/1929. sz. is.) Minthogy a jelen esetben büntetőbírósági ítélet nincsen, mert a felperes büntető feljelentést nem is tett : ennélfogva az ezúttal egyedül perbevont alperes, a lap kiadója, a St. 39. és 40. § alapján, azaz tárgyi alapon a felperes káráért nem felelős, hanem csak az általános magánjognak a kártérítésre vonatkozó szabályai alapján lehetne őt a felperes kárának megtérítésére kötelezni. . . = A 7622/1927. sz. határozatot 1. BDtár XXII. 183.. a 925/1927. sz. határozatot BDtár XXIII. 69. — V. ö. MDtár XXIII. 76. : A St.-nek a fokozatos felelősségre vonatkozó különleges rendelkezései csak akkor nyerhetnek alkalmazást, ha büntetőbíróság megállapította, hogy a közlemény sajtért ^liktum tényálladékát valósítja meg. 59. Ha valaki mást bíz meg azzal, hogy az 6 részére valamely nőszemélyt megkerítsen, a megbízott kerítő mint tettes, a megbízó pedig mint felbujtó bűnös. (Kúria 1930. dec. 18. B II. 3097/1930. sz.) Indokok : . . . Való ugyan, hogy a kerítést az követi el, aki valamely nőszemélyt «más» részére szerez meg a törvényben írt célra ; és így az, aki valamely nőszemélyt a maga részére szerez meg, az kerítés miatt nem büntethető. Úgyde ez nem zárja ki. hogy az, aki a megszerzést nem maga végzi el, hanem mást bír reá szándékosan arra, hogy valamely nőszemélyt a Bn. 43. §-ban 'írt módon és célra megszerezzen, az, mint a felbujtó bűnösnek mondassék ki még akkor is, ha a nőszemélyt ilymódon a maga részére szereztette is meg ; mert hiszen a bűnrészesség lehetősége korlátlanul áll fenn itt is mindenkivel szemben, éspedig úgy a Bn. 43. § szerint közönséges, mint a minősített kerítés esetében is ; és nem változtat a felbujtói bűnrészesség szempontjából az a körülmény, hogy a Bn. 43. §-ban jelzett «más» maga a felbujtó, avagy egy harmadik személy . . . = Ugyanígy Kúria EH BHT 862: (BDtár XXII. .162.) 60. A Bn. 45. § 1. pont a kerítés szigorúbb minősítését nem fűzi sem a fenyegetésnek a Btk. 234. §-ban