Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytá r. 41 L. és R. vádlottak tehát ezen nyereségvágyból elkövetett cselekményt segítették elő . . . = Ellenkező : Ha csupán a tettes cselekedett nyereményvágyból, a bűnsegéd cselekménye nem minősül szigorúbban (Kúria Hl Mér IX. 143.). — Ellenkező : Nem minősül a 285. § 2. bek. 2. tét. szerint annak a bűnsegédnek a büntetése, aki maga nem haszonszerzési szándékkal cselekedett (B IV. 6056 L929. sz. Kúria L930. dec. 15.). 52. Oly esetben, mikor magánhivatalnok az általa meghamisított postatakarékpénztári csekk-lap felhasználásával munkaadóját megtéveszti és megkárosítja, közokirathamisítás és csalás anyagi halmazatát kell megállapítani. (Kúria 1930 dec 17 B m 3023/1930. sz.) Indokok : . . . A tényállás szerint a vádlott a sértett r.-t. tisztviselője volt ; ezen minőségében meg volt bízva azzal, hogy a r.-t. személyzete közt volt négy külföldi állampolgár tartózkodási engedélye ügyében a kérvényeket az illetékes hatósághoz a meghosszabbítás kieszközlése céljából vigye el ; amely megbízása körében a postatakarékpénztárba kilenc esetben néhány P-t befizetett : az ekként szerzett csekk-lapokon pedig a számjeggyel és betűvel feltüntetett összegeket azok tízszeresére javította ki, s azokat a kijavított összegű befizetések igazolásával a r.-t. igazgatóságának felmutatva, ezt rábírta arra, hogy ezen meghamisított nagyobb összegek szerinti kiadásait, 510 P-t részére kifizessen. E tényállásból kétségtelen, hogy a vádlott a r.-t. magánhivatalnoka volt ; továbbá, hogy a vádlott éppen megbízás folytán jutott abba a helyzetbe, hogy a sértettet fondorlattal tévedésbe ejthesse és a sértettet tényleg ezen megbízásnak felhasználásával ejtette is fondorlattal tévedésbe. A vádlott tehát a csalást mint magánhivatalnok megbízása körében követte el. Jogi tévedés nélkül minősítette tehát a kir. ítélőtábla a bűncselekményt a Btk. 381. § 2. pont szerint. De helyes jogi következtetéssel állapította meg a kir. ítélőtábla azt is, hogy a vádlottnak a csekk-lapok meghamisítása által elkövetett közokirathamisítási bűncselekménye a csalás tényálladékába ennek elemeként be nem olvasztható, hanem az a csalástól különálló, önálló bűncselekményt valósított meg, amely ezzel jogi egységbe nem foglalható, hanem a Btk. 96. § értelmében ezzel anyagi halmazatot alkot . . . = Megfelel annak az újabb gyakorlatnak, amely szerint az eszközcselekmény a büntetőjogilag önállóan létrejött célcselekményt sem büntetlenné nem teszi, sem magába nem olvasztja. így Kúria 775. sz. EH : Munkásigazolvány meghamisításával a Máv. fondorlatos megtévesztése és megkárosítása : közokirathamisítás és csalás anyagi halmazata (BDtár XVIII. 75.). — Kúria : A Btk. 391. § tényálladéka ki van merítve a hamisítással: a felhasználás oly töbhletcselekmény, amely ha a Btk. valamelyik rendelkezésébe ütközik, önálló büncselekménykép értékelendő (BDtár XIX. 7.).