Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

42 Büntetőjogi Döntvénytár. 53. Biztosítéki okiratnak és az ugyanazon kölcsön biztosítására szolgáló váltónak hamisítása: a Btk. 403. § 1. pontja alá eső cselekményegység. (Kúria 1930. nov. 5. B III. 537/1930. sz.> Indokok .... Igaz ugyan, hogy a váltó és biztosítéki okirat két, formailag és joghatályára nézve különböző okirat, de ha azok ugyanazon kölcsön biztosítékául szolgálnak, a két okirat egyetlen jogsérelem okozásának az eszköze lévén, anyagi halmazatban állóknak nem minősíthetők. A jelen esetben a vádlottak által elkövetett biztosítéki okirathamisítás — az ügylet azonosságánál és a cél egységénél fogva — mint enyhébb cselekmény beleolvad a váltóhamisításba, mint a Btk. 403. § 4. pontján kívül annak 1. pontja alá is eső súlyosabb okirathamisítási bűncselekménybe és azzal jogi cselekményegységet alkot . . . = Üjatb állandó gyakorlat: BDtár XX. 39., XXIT. 53., XXIII. 19. 54. Az az összeg, amelyet a postakincstár a sikkasztás felfedezése után a vádlott illetményeiből tartott vissza,, utólagos kártalanítás, amely a már elkövetett sikkasztás összegének a büntetőjogi minősítés szempontjából való megállapításánál nem jön figyelembe. (Kúria 1931. jan. 14. B III. 13 930. FZ_ 55. Ugyanazon vagyoni bukásból folyólag a vádlott bűnösségének a vétkes bukás vétségében megállapítása mellett nincs helye annak, hogy a vádlott a csalárd bukás bűntettének vádja alól felmentessék. (Kúria 1930. nov. 12. B III. 8262/1929. sz.) Indokok .... A büntetendő bukás egy és ugyanazon bukásnál mindenkor egy és oszthatatlan, magában véve mindig csak egy tényálladékkal bír ; tévedett az elsőbíróság, mikor ugyanazon vagyoni bukásból folyólag a vádlott tünösségének a buká.-. vétségéi en megállapítása mellett a vádlottat a csalárd bukás bűntettének vádja alól felmentette . . . = A vagyonbukás tényálh dekának oszthatatlan egységét állapítja meg Kúria : EH BET 296. és 426. 56. Okiratnak szándékos széttépése akkor is a Btk. 406. § alá esik, ha az okirat összeragasztatván, minden részében olvasható lett. (Kúria 1931. jan. 8. B III. 1232/1930. sz.) Indokok : . . . A panasz szerint az okirat kettészakítása magában véve még nem meríti ki a «megrongálás» fogalmát, mert a kettészakítás által