Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. főmagúii vádlónak nem sikcriUt a vádját igazolni, még m-m elegendő arra, hogy a védelmi költségekben marasztalható legyen. Az ítélet jogerős. Ez a (Inniés tön énj sértő. A kir. járásbíróságnak az az álláspontja, mintha a főmagánvádló csak a Bp. 483. § esetében, vagyis csal; akkor volna a költségekben marasztalható, ha feljelentése tudva hamis vagy feltűnően gondatlan volt, téves és a 482. és 488. § rendelkezéseinek félreértésén alapszik. Amíg ugyanis a 482. § 2. bek. az egyedül magánvádra folyt ügyekben felmerült bűnügyi költségek viseléséről rendelkezik, addig a 483. § a hamis vád vagy hatóság előtti rágalmazás megállapításának alapjául szolgálható följelentés alapján megindított eljárással felmerült költségekre vonatkozik. É § rendelkezései azonban nem alkalmazhatók a jelen ügyben, ahol magában a főmagánvádas bűnügyben felmerült bűnügyi költségek megtérítéséről volt szó, amiről a Bp. 482. § 2. bek. tartalmaz határozott rendelkezést, mely szerint a magánvádlót felmentő ítélet vagy megszüntetés esetében mindenesetre, tehát függetlenül attól, hogy a magánvád emelése körül a magánvádlót rosszhiszeműség vagy gondatlanság terheli-e, marasztalni kell a bűnügyi költségekben. A bűnügyi lföltségek fogalma alá (Bp. 479. § 1. bek.) a védő díjai is tartoznak . .. = Kúria EH : Egyedül magánvád alapján folytatott eljárásban felmentés esetén a magánvádló köteles a bűnügyi költségeket megtéríteni (BHT 126.,, 130.) és ezen nem változtat az, hogy a feljelentés nem találtatott minden alapot nélkülözőnek (BHT 127.). 46. A zugírászat szempontjából a büntetőbíróság az ügyvédek lajstromába való bejegyzettség tényét mint formai kelléket köteles figyelembevenni és nem jogosult vizsgálni azt, hogy megvannak-e a bejegyzésnek feltételei. A lajstromba felvett ügyvéd bejegyzettségének ideje alatt nem követ el zugírászatot akkor sem, ha közben a bejegyzés jeltételei megszűntek. (Kúria JEH 1930. dec. 13. B I. 6182/1930. sz.) Indokok : . . . G. ügyvéd a pestvidéki ügyvédi kamaránál a kamarából való törlését kérte azzal, hogy a szegedi ügyvédi kamara területére költözik s ennél a kamaránál kérte is felvételét. A pestvidéki kamara a törlési kérelemnek nem adott helyt azért, mert az ügyvéd tagdíjhátralékban volt. Viszont a szegedi kamara az átjegyzési kérelmet elutasította, mert az ügyvéd azon felhívásnak, hogy az átjegyzéshez szükséges törlési végzést mutassa be, nem tett eleget. G. ennek dacára Hódmezővásárhelyen ügyvédi gyakorlatot folytat. A szegedi kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság G-t bűnösnek smondta ki a Pp. Élt. 16. § alá eső kihágásban azzal az indokolással, hogy az