Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

38 Büntetőjogi Döntvénytár. ügyvédi működés az 1874 : XXXIV. tc. 1. §-a értelmében csak az ügyvédi kamarák egyikének lajstromába felvétel mellett gyakorolható, a felvétel egyik kelléke pedig e tcikk 2. § 2. pont értelmében az illető ügyvédi kamara területén való állandó lakás, márpedig a vádlott azáltal, hogy Vácról Hódmezővásárhelyre költözött, e követelmény alól magát kivonta s így bejegyzésének alapja megdőlt. Az 1874 : XXXIV. tc. 1. § értelmében az ország bíróságainál és hatóságainál mint ügyvéd csak az működbetik, ki bármely ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett. Ennek megfelelően a BHT-ba 168. sz. alatt felvett JEH kimondotta, hogy «az 1874 : XXXIV. tc. 39. §-ában meghat ározott zugírászati kihágás tényálladéka abban az esetben is létesül, ha az, aki a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtt Való képviseletét üzletszerűen folytatja, ügyvédi oklevéllel bír ugyan, de az ügyvédek lajstromába fölvéve nincs». Ezen jogi helyzeten nem változtatott a Pp. Élt.-nek — az 1874 : XXXIV. tc. 39. § helyébe lépett — 16. §-a. mert ennek a régi §-t kiegészítő az a rendelkezése, hogy zugírászatot követ el az is, «aki jogosultsága korlátainak túllépésével üzletszerűen vagy díjért feleket képvisel stb.», nem az ügyvédi oklevéllel bíró és bejegyzett ügyvédekre, hanem — a képviselőház igazságügyi bizottságának a javaslat tárgyában kelt jelentéséből (lg. Jav. Tára, XII. évf. 8. sz. 279. old.) is kitűnőleg — azon egyénekre vonatkozik, «akik, mint pl. okmányszerző vállalat tulajdonosai, bizonyos ténykedésre, pl. okmányok beszerzésére iparigazolványuk alapján jogosultak)), de ezen jogosultságuk korlátait túllépő tevékenységet fejtenek ki. Ma is tehát az a jogi helyzet, bogy a törvényszerű oklevéllel bíró és valamely ügyvédi kamara lajstromába fölvett ügyvéd mindaddig, amíg a lajstromból nem töröltetett, jogosítva van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt feleket képviselni (1874 : XXXIV. tc. 38. §), Minthogy pedig a lajstromba való bejegyzet t ség ténye formai kellék, a büntetőbíróság a zugírászat szempontjából csak ezen kellék fennforgását köteles figyelembe venni, de nem jogosult vizsgálni azt, hogy a bejegyzésnek feltételei fennfori > nak-e. Ez az illetékes ügyvédi kamara hatáskörébe tartozik s ha a kamara úgy találja, hogy az ügyvéd ezen feltételek valamelyikét (pl. a kamara területén lakást) megszüntette, törölheti az ügyvédet, lajstromából, de amíg az meg nem történt, a zugírászati ügyben eljáró büntetőbíróság határozatának meghozat illánál a bejegyzettség tényét figyelembe venni köteles . . . 47. A St. 44. § nem ad jogot arra, hogy valamely már régebben megtartott tárgyalás alkalmával elhangzott