Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)
Büntetőjogi Düntvénytár. 25 28. A testnevelési bizottság által alkalmazott leventeoktató a Hv. védelme alatt áll. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. nov. 5. B VIII. 10,043/1930. EZ.) 29. Fellebbezésben foglalt oly tényállítás, amely az elsőbíróságnak pervezetési tevékenységét teszi bírálat tárgyává, a nélkül hogy csak célozna is a kifogásolt intézkedések tudatosan törvénysértő voltára, rágalmazást nem állapít meg. 19gQ nQv 26 B j. 3832/i930. Bz.) Indokok : ... A tényállás szerint a vádlott, az ellene a k-i kir. járásbíróság előtt, hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt folyamatban volt büntető ügyben hozott marasztaló ítélet ellen beadott fellebbezésében azt adta elő, hogy az ügyben eljárt kir. járásbíró a tárgyalás alkalmával nem engedte meg neki, hogy írásba foglalt védekezését és bizonyítási indítványát szóval előadja és megtagadta jegyzőkönyvbefoglalását annak a ténynek, hogy a vádlott a védekezését és indítványát magábafoglaló irat csatolását elutasító határozatot semmisségi ok gyanánt jelölte meg. A vádlottnak a bűnösség megállapítása miatt használt panasza alapos ... Az eljárt bírónak a fellebbezésben panasz tárgyává tett intézkedései ugyanis lényegileg a Bp. 542. §-ban biztosított tárgyalásvezetés jogával függnek össze és mint ilyen intézkedések, a Bp. 547. § 2. bek.-ben foglalt rendelkezésre figyelemmel, fellebbezés alapjául szolgálhatnak, amennyiben a törvény által engedett jogorvoslati rendszer célja éppen az, hogy az adóbíróságok által netán elkövetett alaki vagy anyagi törvénj'sértések, megfelelő jogorvoslat alapján, esetleg pedig hivatalitól is meg legyenek szüntethetők. Egymagában az a körülmény tehát, hogy a fél, a jelen esetben a vádlott, fellebbezésében az eljárt bíróságnak — nézete szerint — törvénysértő intézkedéseire vagy pervezetői tevékenységére reá mutat, bűncselekmény tényálladékát azért nem állapítja meg, mert a vádlott által tett fellebbezési nyilatkozat és annak indokolása nem haladja meg azokat a kereteket, amelyek között a fél perorvoslati jogait gyakorolni jogosítva van. Bágalmazásról csak az esetre lehetne szó, ha a fél a panasz tárgyává tett bírói intézkedéssel kapcsolatban akár kifejezetten, akár pedig burkoltan egyúttal azt is állította volna, hogy az általa a törvénysértő gyanánt megjelölt intézkedések az eljárt hatóság tudatos és szándékos cselekményére vezethetők vissza. Ilyen kijelentés azonban a jelen eljárás alapjául szolgáló fellebbezésben nincsen, hanem abban a fellebbezés indokolása során a vádlott részéről neheztelt intézkedések meg-