Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

K; Büntetőjogi Döntvénytár. III. (Kúria 1930. nov. 5. B II. 3280/1930. sz.) Indokok : . . . A foglalkozás gyakorlatától való eltiltás tartamát a bűnösség fokához mérten három évben állapította meg és a gyakorlat isméti megengedését újabb gépjárművezetői vizsgától tette függó'vé, mert csakis e vizsgának sikeres letétele óvhatja meg a közönséget újabb gázolások veszélyétől . . . — Újabb szigorúbb irányzat. Foglalkozástól eltiltás: BDtár XXIII. 112. 16. Neuraszténia okozása mint egészségháboritás a Bik.-nek a testi sértésről szóló rendelkezései alá esik. \ (Kúria 1930. dec. 2. B I. 7481/1929. sz.) Indokok : . . . A panasznak azt az indokolását, hogy a testi sértés megtorlásánál csak a külerőszak megtorlása a cél s a testi sértés fogalmához az ijedtség okozta idegesség nem tartozik, a kir. Kúria nem teszi magáévá. A törvény szerint ugyanis a testi sértésben az is bűnös, aki másnak az egészségét megsérti ; az egészségháboritás pedig minden esetben fennforog, amikor a vádlott cselekménye által előidézett állapot a betegség jellegét ölti magára. Ebben a vonatkozásban teljesen mellékes, hogy a testi vagy szellemi egészség-e tárgya a sérelemnek, mert az egészség az ember testi és szellemi épségét magában foglalja. Jelen esetben pedig az állapíttatott meg, hogy a vádlott gondatlan cselekménye a sértettnek fokozott neuraszténiát okozott, amely nyolc napon túl gyógyult meg . . . = A szellemi egészségen esett sérelem büntetendőségéről 1. Angyal : A magyar büntetőjog kézikönyve 3. k. (1928.) 14. 1. 17. Hitelezési csalás címén való bűnvádi eljárással fenyegetés oly esetben, mikor az adós terhére semmiféle bűncselekmény nem róható: zsarolás. (Kúria 1930. dec. 2. B I. 7784/1929. sz.) Indokok : . . . A tényállás szerint K. Vilmosnak a G. céggel szemben áruért 32 P tartozása állott fenn. Az áruk nem bizományi áruk voltak, azokat az adós a saját nevében vásárolta. Arranézve, hogy az adós bármiféle fondorlattal élt volna abból a célból, hogy magának hitelezést vagy hitelhosszabbítást eszközöljön ki, a kir. ítélőtábla semmiféle tényállást sem állapított meg, de arra a bűnvádi eljárás során nem is merült fel bizonyíték, sőt a vádlott maga is cselekményét azzal indokolta, hogy