Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 11 kell vallania, nemcsak a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmával bizonyítható. (Kúria 1930. okt. 14. B III. 1081/1930. sz.) Indokok : . . . Az a körülmény, hogy a vádlott a kérdéses polgári perben eskü alatt történt meghallgatása alkalmával szabályszerűen figyelmeztetve lett-e arra, hogy a tiszta valóságot kell vallania, hogy vallomását esetleg esküvel kell megerősítenie, valamint a hamis tanuzás büntetőjogi következményeire, az ügy eldöntésére nézve nem közömbös. Abból, hogy a jegyzőkönyv ezt a figyelmeztetést nem tartalmazza, még nem okvetlenül következik az, hogy ez meg nem történt, mert ez a jegyzőkönyvből esetleg elnézés folytán is kimaradhatott. Az a körülmény, hogy a vádlottnak a kérdéses eskü alatt történt meghallgatása már régebben történt, egymagában még nem zárja ki azt, hogy a polgári pert tárgyalt járásbíró visszaemlékezzék arra, hogy a vádlottnak ez a szabályszerű figyelmeztetése tényleg megtörtént-e vagy sem, éspedig annál kevésbbé, mert a járásbírónak lehetnek esetleg pontos feljegyzései is, amelyek alapján valamelyik irányban határozott vallomást tehet. A kir. ítélőtábla tehát a törvénynek a vád szempontjából lényeges elvét sértette meg azáltal, hogy a kir. főügyész által a fenti ténykörülmény bizonyítására indítványozott tanú kihallgatását el nem rendelte . . . — Kúria : A törvényes figyelmeztetés megtörténte a bűncselekmény feltétele, nem pedig az, hogy a figyelmeztetés be legyen írva a jegyzőkönyvbe (BDtár VII. 33.). — A kihallgatás törvényszerűsége nemcsak a tárgyalási jegyzőkönyvvel, hanem más módon is bizonyítható (BDtár XXI. 14.). 12. A hamis vádnak egyik tényálladéki eleme az, hogy a vádban állított tény valótlan legyen, a másik az, hogy a tettes e valótlanság tudatában emelje vádját. Az előbbinek megállapítása a ténykérdés körébe esik, az utóbbi megállapítás felülvizsgálat tárgya lehet. A gondatlanságból elkövetett hamis vádolással egyértelmű, hatóság előtti rágalmazás megállapítása, mikor a vádlott egy neki nem tetsző és jogi felfogásával nem egyező bírói határozatot kellő ténybeli alap nélkül elegendőnek tartott arra, hogy abból kifolyólag az eljárt bíró ellen hivatali visszaélés címén bűnvádi följelentést tegyen. (Kúria 1930. okt. 29. B I. 2533/1930. sz.) Indokok : . . . A Btk. 227. § alá eső hamis vádnak egyik tényálladéki eleme a tudva hamisan vádolás. E tényálladéki