Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 9 kegyelemben részesülnek mindazok, akik ellen a kegyelmi elhatározás keltét legalább három évvel megelőzően elkövetett vétség miatt kell eljárást indítani vagy folytatni és akik ellen nem jogerős ítélettel egy hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetés állapíttatott meg, jelen esetben pedig az 1923. évben elkövetett bűncselekmény miatt a vádlott ellen csupán pénzbüntetés lett megállapítva. A kegyelmi elhatározás III. pontja értelmében csak azok részesülnek kegyelemben, akikkel szemben a három évet megelőzően elkövetett vétség miatt a bűnvádi eljárás még folyamatban van. Jelen esetben azonban R. jogerősen el van ítélve ; az az ítélet mindaddig hatályban van, amíg újrafelvételi ítélet alapján hatályát nem veszti. Az alapítélet közkegyelem szempontjából a legfelsőbb elhatározás II. pontja alapján csak a büntetést végrehajtó hatóság által vizsgálandó annak megállapítása végett, hogy a kiszabott büntetés közkegyelem alá esik-e vagy nem . . . A jogerősen elítélt jogosult az újrafelvétel útján magát a bűnösség bélyegétől tisztázni akkor is, ha büntetését kegyelemből el is engedik s őt a Bp. XXI. fejezetében foglalt megszorításokon felül ebben akadályozni törvényellenes és reája nézve sérelmes is lehet. Törvénysértést követett el tehát a kir. ítélőtábla, midőn az újrafelvett ügyben mellőzte az újrafelvételi kérelem érdemleges elbírálását s az eljárást a Btk. 105. § 2. pontja alapján megszüntette . . . - Kúria EH : A vádlott javára irányuló újrafelvételi eljárásnak nem akadálya az, hogy az ítélet tárgyává tett bűncselekmény kegyelem alá esik. (BHT 776.) 7. A vallásos tiszteletnek a Kbtk. 51. §-ban védett tárgya épúgy lehet valamely szentnek személyisége, mint a vallás gyakorlásához szükséges valamely kegyszer. (Kúria 1930. nov. 18. h I. 2665/1930. sz.) Indokok : . . . A ténymegállapítás alapulvétele mellett a kir. Kúria is arra a meggyőződésre jutott, hogy a cikk lényegileg a Krisztus, tehát az Isten anyja gyanánt a kereszténység részéről általában tisztelt, a róm. kath. vallás értelmében pedig vallásos tiszteletben részesített boldogságos szűz Máriára vonatkozik ; hogy továbbá a boldogságos szűz Mária a róm. kath. vallásnak részéről a Kbtk. 51. § szerinti vallásos tisztelet tárgyául szolgál, mert hiszen ezen § nem beszél kegyszerekről vagy szertartási fizikai tárgyakról, hanem egész általánosságban kiemeli mint jogtárgyat, a vallásos tisztelet tárgyát, mely a dolog természete szerint éppúgy lehet valamely szentnek személyisége, mint a vallás gyakorlásához szükséges valamely kegyszer. A törvény tehát «tárgy» alatt a vallásos tisztelet alapját, okát érti és nem csupán valamely puszta fizikai tárgyat . . . = Hasonló felfogás: B./'l' KXII. 351.; L. 63.