Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Bün tető jogi Döntvénytár. 149 közös tényálladéki elem is van. Váltóhamisítás és csalás anyagi halmazatát kell megállapítani, mikor a vádlott a J/amis aláírásoknak a váltókra való rávezetésével és a váltók felhasználásával a takarékpénztárat tévedésbe is ejtette és ezzel vagyoni kárt okozott. (Kúria 1981. szept. 10. B III. 8222/1930. sz.) Indokok : . . . A vádlottnak a váltók hamisításával és felhasználásával kapcsolatos cselekményeiben nemcsak a Btk. 401., 403. § 1. pont alá eső magánokirathamisításnak, hanem a Bn. 50. § alá eső csalásnak a tényálladéki elemei is megvannak. A magánokirathamisítást ugyanis a vádlott a hamis aláírásoknak a váltókra való rávezetésével és a váltók felhasználásával — benyújtásával, átadásával — elkövette. Nem tényálladéki eleme azonban a magánokirathamisításnak sem az, hogy a hamis okirattal valaki fondorlattal tévedésbe ejtessék, sem az, hogy az illető abból a célból cselekedjék, hogy jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, sem pedig a károkozás. Márpedig a vádlott cselekvéseiben ezek az elemek szintén megvannak. Nevezetesen megvan a fondorlatos megtévesztés, mert a vádlottnak a korábbi összeköttetései folyamán megszerzett bizalomra támaszkodó biztos fellépésében megnyilvánuló fondorlat alkalmas volt arra, hogy sértettek a K. Miklós névaláírást valódinak és így a valótlant valónak hihessék. Különösen is áll ez a fondorlatos tévedésbeejtés a nyolc drb hamis váltónak a H-i takarékpénztárhoz való benyújtása esetében. Ezt a benyújtást ugyanis a takarékpénztárnak a vádlotthoz intézett az a figyelmeztetése előzte meg, amely szerint csak úgy hosszabbítják meg a hitelét, ha a váltókat úgy, amiként ez a követelésnek jelzálogilag való biztosítása előtt történt, a vádlott apósa ismét aláírja. De nem hiányzik vádlott cselekményéből a jogtalan vagyoni haszonszerzés célzata sem. És az irányadó tények szerint cselekményeivel a vádlott a sértetteknek kárt okozott. Ezek a mágánokirathamisításon felüli tényálladéki elemek a kir. ítélőtáblai minősítés mellett a büntetőjogi értékelésből kiesnének, holott éppen a hitelezők tévedésbeejtése és ennek révén a jogtalan vagyoni előnyökhöz jutás volt a vádlott egész eljárásának a célja. Nem teszi elfogadhatóvá a kir. ítélőtábla jogi álláspontját az a körülmény sem, hogy a váltók benyújtása, illetőleg átadása úgy a Bn. 50. §-ban megkívánt fondorlatos tévedésbeejtésnek, mint a Btk. 401. §-ban megkívánt felhasználásnak az elkövetésmódja volt. Az anyagi halmazat megállapításának ugyanis nem akadálya az, hogy a halmazatban levő bűncselekményekben közös tényálladéki elem is van . . . = Újabb állandó gyakorlat. BDtár XXII. 114. : Anyagi halmazat, mikor az ügynök hamis megrendelőjeggyel eszközölt ki magának őt meg nem illető jutalékot. — BDtár XXII. 29.: A magánokirathamisítás elkövetési cselekménye a hamisítás és a bizonyításra használat ; a jogtalan vagyoni haszon elérésének célzatával történő megtévesztés és a megkárosítás oly többlet, amely a csalás tényálladékát is kimeríti. — Cél és eszköz viszonyában létei nem szolgál alapul az anyagi halmazat mellőzésére : BDtár XXI. 41., 62., 67., 73., 94. — V. ö. a jelen kötetben 134. sorszám alatt közölt és idézett határozatokat is.