Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

150 Büntetőjogi Döntvénytár. 235. Választottbíróság tagjának büntetőjogi felelőssége. (Kúria 1931. aug. 25. Bsz. 3948/1931. sz.) Indokok .... A védelem azt a jogi érvet is felhozza, hogy egyfelől nincs fondorlat, másrészt a választottbiróság tagjai nem lévén közhivatalnokok, őket megvesztegetni sem lehet ; ez okból nincs bűncselekmény. E jogi érvelés nem helytálló, mert a megbízójával szemben hűtlenül eljáró, képviseltjét szándékosan megkárosító választottbíró vagy szakértő kétségtelenül bűncselekményt követ el . . . = A kérdés a választottbíró sérelmére elkövetett hamis vád miatt folyamatba tett bűnügyben merült fel. 236. A magánvádló a vádlott felmentése esetében köteles a bűnügyi költségeket megtéríteni, de csakis azokat, amelyeket a Bp. 479. § 1. bek. felsorol, itt azonban a vádlottnak személyes készkiadása és fellebbviteli költsége nincs említve. (Kúria JEH 1931. okt. 9. B I. 4230/1931. sz.) = V. ö. a jelen kötetben 45. sorszám alatt közölt határozatot. 237. Oly sajtótermék elkobzásának és megsemmisítésének kimondása iránt való eljárás, amely az 1921. évi III. tc. 7. § alá eső vétség tényálladéki elemeit is magában foglalja, a kir. ítélőtábla székhelyén működő törvényszék hatáskörébe tartozik. (Kúria JEH 1931. okt. 9. B I. 4192/1931. sz.) Indokok : . . . Igaz ugyan, hogy a Bp. 477. § 1. bek. értelmében a Btk. 62. §-ban meghatározott esetben a nyomtatvány elkobzásának és megsemmisítésének bírói kimondását a 24. § szerint illetékes törvényszéknél kell kérni, a 24. § szerint pedig az eljárásra az a törvényszék illetékes, amelynek vizsgálóbírája a nyomtatvány lefoglalását legelőbb elrendelte, jelen esetben pedig a gyulai kir. törvényszék vizsgálóbírája rendelte el a nyomtatvány lefoglalását, ámde ezek a rendelkezések csupán a rendes hatásköri szabályok keretén belül érvényesülhető illetékességre (megelőzésre) vonatkoznak, de nem nyerhetnek alkalmazást oly esetben, midőn a törvénynek valamely különös rendelkezése (pl. Bp. Élt. 15. § 2. bek., 1921 : III. tc. 12. §) folytán az eljárás az ítélőtáblák székhelyén működő törvényszékek kivételes hatáskörébe van utalva. Ilyen esetben tekintet nélkül arra, hogy a nyomtatvány lefoglalását sürgősség okából melyik kir. törvényszék vizsgálóbírája rendelte el, az elkobzás és megsemmisítés, tehát az ügy érdemére vonatkozó döntés kimondására mindig az a törvényszék illetékes, amelynek kivételes hatáskörébe tartoznék az ügy akkor, ha a bűnvádi eljárás valaki ellen megindítható volna . . .