Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 129 nyolchónapi börtönre ítélte, egyúttal nemcsak az 1031. február 6-tól ugyanazon hó 0. napjáig előzetes letartóztatásban, hanem 1931. február 9. napjától április 13. napjáig a Bp. 506. § 2. bek. alapján fogságban eltöltött időt is beszámítás tárgyává tette és ezek által a kiszabott börtönbüntetésből két hónapot kitöltöttnek nyilvánított. Minthogy arra az elítéltre nézve, aki szabadságvesztés büntetését a Bp. 506. § 2. bek. alapján megkezdette, a kiszabott büntetés a tényleges megkezdés napjától számítandó, nyilvánvaló, hogy a vádlott által a szabadságvesztésbüntetés tényleges megkezdése után fogságban eltöltött idő sem előzetes letartóztatás, sem más címen a Btk. 94. § alapján beszámítás tárgyát nem képezheti még az esetben sem, ha vádlottra a kir. ítélőtábla súlyosabb büntetést szabott ki. A kir. ítélőtábla tehát azzal, hogy a büntetés megkezdése után fogságban eltöltött időt nem büntetés eltöltésének vette, hanem mint az előzetes letartóztatást beszámítás tárgyává tette s így a büntelés kezdő napjául a tényleges megkezdés idejénél későbbi időt jelölt meg, a Bp. 385. § 2. pontjában foglalt anyagi semmisségi okot valósította meg . . . = Egyezik a BET 133. sz. a. felvett EH-tal. 213. /. M. kir. miniszter sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás. A miniszter ténykedései bírálhatók a nélkül, hogy ezáltal a nemzet megbecsülése vagy hitele csorbát szenvedne. — II. Rendkívül nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a vádlott a közleményt nem könnyelmű gondatlanságból, hanem a tőle várható bizonyos utánjárás során beszerzett adatok alapján írta és hogy egyes ténybeli adatok valóságára való tekintettel nem vitatható el tőle a jóhiszeműségnek bizonyos foka sem. Büntetés végrehajtásának felfüggesztése. (Kúria 1930. nov. 12. B 1. 4035/1930. sz.) Indokok : ... I. A vád és az alsóbíróságok szerint a vádbeli cikk azt állította Scitovszky Béla belügyminiszterről, hogy ő hivatalos hatalmával "visszaélve, a Titán r.-t.-ban való anyagi érdekeltségére való tekintettel és a Közszállítási Szabályzatba ütköző módon kötötte meg a nevezett r.-t.-gal az ennek jelentős vagyoni előnnyel, a kincstárnak pedig károsodásával járó adásvételi és vállalkozási szerződést, mert túlmagasan vásárolta meg a Titán r.-t. ingatlanát és ezt az adás-vételi szerződés meg nem engedett módon kötötte össze a vállalkozási szerződéssel, sőt a cikkben még az a burkolt gyanúsítás is foglaltatik, hogy a Titán r.-t.-nak ilymódon juttatott jogtalan vagyoni haszonban a sértett is részesedik. A kir. Kúria megállapítja, hogy bár a cikk a fenti tényállítások mindegyikét nem is tartalmazza, mégis a cikk lényege az, hogy itt a kincstár kárára és a Titán r.-t. hasznára valmi szabálytalanság történt és hogv Büntetőjogi Döntvénytár. XXIV. 9