Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

110 Bü ntetőjogi Döntvénytár. 186. A polgári bíró a kártérítési perben a felmentő büntetőbírósági határozat tartalmától eltérően is ítélkezhetik. Ez a bűnperben megállapított tényállástól eltérő más tényállás megállapíthatását is magában foglalja ugyan, azonban azoknak a tényeknek a megállapítása, amelyek a kártérítési igényt megalapozzák, ebben az esetben is az általános bizonyítási szabályok szerint történik és nincs akadálya annak sem, hogy a kártérítési perben ítélkező polgári bíróság a Pp. 270. §-ban meghatározott módon indokoltan és a bűnper adataira utalva, magáévá tegye azt a tényállást, amely a bűnperben kiderült. (Kúria 1931. ápr. 21. VI. P. 6954/1929. sz.) 187. A jogegységi tanács a koronaügyész által eléje terjesztett iratok alapján vagy megállapítja a törvénysértést vagy elutasítja a perorvoslatot, a tényállást azonban nem egészítheti ki s e célból iratokat nem szerez be. (Kúria JEH 1931. jún. 19. B I. 1796/1931. sz.) 188. Az a kérdés, hogy a vádlott a sajtóközleményt mikor írta meg, lényegtelen. A kézirat jogi létet, sajtójogi jelleget a műszaki vagy vegyi úton való többszörösítés és terjesztés után nyer. Ezen időpont előtt a kéziratra a St. rendelkezései egyáltalában nem is vonatkoznak. A szerző tudtával való közzététel az az időpont, amelyhez a St.-nek a bűnvádi felelősséget megállapító rendelkezései fűződnek. A vádlott sajtójogi felelősségének nem az az alapja, hogy a közleményt valamikor megírta, hanem az, hogy közzétette- (Kúria 1931. jún. 9. B I. 2002/1931. sz.) = A terjesztés fogalmához 1. BDtár XXIII. 127. 189. A St. 2. § értelmében minden iratnak műszaki vagy vegyi úton előállított többszörösítése sajtótermék, a lényeges csak az, hogy abban valami gondolat legyen kifejezve s ez a gondolat valamely anyagon műszaki úton legyen szemlélhető s megérthető módon többszörösítve és