Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytúr. 97 nak és terjesztésének elhatározása: kimeríti a vezetői és okirathamisítás nem a kommunista szervezkedés célját Törvényszerű a nyilvánosságnak a főtárgyalásról a közrend veszélyeztetése okából történt kizárása oly esetben, mikor a főtárgyalás nyilvánosságát kommunista propaganda céljaira akarták kihasználni. Indokok :. . . A Bp. 384. § 7. pontra alapított az a panasz, amely szerint a kir. ítélőtábla a nyilvánosságot törvényes ok nélkül zárta ki, alaptalan. A kir. ítélőtábla ugyanis a főtárgyalás adataiból, különösen a vádlottak magatartásából belyesen vonta le azt a következtetést, hogy a vádlottak a főtárgyalás nyilvánosságát kommunista propaganda céljaira akarták kihasználni és hogy ez az eljárás a közrend veszélyeztetésével egyértelmű. A nyilvánosságnak ilyen okból történt kizárása pedig a Bp. 293. § rendelkezéseinek megfelel. ... A kir. főügyész panasza szerint L. vádlottnak az alsóbíróságok által a Btk. 391. § szerint minősített cselekménye az 1921: III. tc. 2. § 3. pont szerinti összefoglalt büncselekménykép (delictum complexum) lett volna minősítendő. A panasz alaptalan. A L. vádlott segédkezésével meghamisított útlevél ugyanis nem az itteni kommunista szervezkedés célját szolgálta, hanem L. vádlott megszökését kívánta csak lehetővé tenni, tehát a vád részéről vitatott jogi minősítésre nincsen ténybeli alap. . . . Viszont a tényállás szerint L. vádlott és S. Konrád megállapodtak abban, hogy az utóbbi L. vádlott részére hamis útlevelet szerez és L. vádlott e végből fényképét S. Konrádnak átadta. Helyes tehát az a következtetés, hogy L. vádlott tisztában volt azzal, hogy részére hamis útlevél készül vagy egy valódi útlevél meg fog hamisíttatni és fényképét kifejezetten erre a célra engedte át, tehát e cselekménye által a hamis útlevél kiállítását bűntudatos szándékkal előmozdította. Az pedig szintén kétségtelen, hogy az arra hivatott közhivatalnok által hatáskörében törvényszerűen kiállított és az előírt kellékeknek megfelelő útlevél közokirat, annak meghamisítása tehát megállapítja a 391. §-ba ütköző közokirat hamisítást. . . . Helyes P. vádlott cselekményének az 1921 : III. tc. 1. § 1. bek. szerint történt minősítését azért, mert a tényállás szerint ez a vádlott a vezetőként szereplő K. Károly és S. Konrád felkérésére a XVIII. választókerület területén az üzemi sejtek kiépítésére vállalkozott és e részben tevékenységet is fejtett ki. Az ilyen irányú tevékenység pedig, amely a mozgalom kiterjesztésére és a mozgalom résztvevői számának növelésére irányult, kimeríti a vezetői és szervezői ténykedést. E mellett közömbös az, hogy egyáltalán nem került elő oly egyén, akit ez a vádlott beszervezett volna. Ez a körülmény ugyanis legfellebb arra mutat, hogy az e részben folytatott nyomozás eredménytelen maradt, akár azért, mert a vádlott szervező munkája megfelelő eredménnyel nem járt, akár azért, mert a beszervezett egyénekre vonatkozó adatok nem voltak kideríthetők. . . . P. vádlott cselekményének most említett minősítését azért sem látja törvényszerűnek a védő, mert a bíróság az eléje állított vádlottak közül, Büntetőjogi Döntvénytár. XXIV. 7 esetben, mikor a köz(Kúria 1931. márc. 24. B I. 625/1931. sz.)