Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

96 Büntetőjogi Döntvénytár. velük, ha az edényeket vissza nem adják, szintén csupán ezen izgatott lelkiállapotot bizonyítja, de semmiféle konkrét baj okozásával való fenyegetést nem tartalmaz . . . 167. A Kbtk. 51. § alkalmazásában meggyalázás alatt az erkölcsi érzés megtámadását, lerontását kell érteni, ami ha kellő nyilvánosság mellett történik, közbotrányt okozhat; a megbotránkozás oka éppen az erkölcsi érzület tiltakozása, felháborodása, sőt lázadása a megrontás és megtámadás ellen. (Kúria 1931. febr. 17. B I. 8019/1930. sz.) Indokok : . . . A katholikus vallás dogmája szerint a Boldogságos Szűznek egyetlen fia volt, éspedig természetfölötti módon : Jézus Krisztus és a Boldogságos Szűz nem földi értelemben vett házastársa volt Józsefnek, hanem szűz maradt a szülés előtt, alatt és után is és a Boldogságos Szűz a katholikus vallásban megkülönböztetett tisztelet tárgya. A vádbeli cikknek tartalma szerint az előbb jelzett dogmától eltérően Mária — Jézuson kívül — még két gyermeket szült és a cikk a szövege szerint «a szent házaspár* életével ebben az alakban foglalkozik. Kétségtelen, hogy a cikk a katholikus vallás tiszteletének tárgyát érinti ugyan és az előbb jelzett dogmával ellentétes, de a Kbtk. 51. § rendelkezése szempontjából nem ez a döntő, hanem az a lényeges, hogy a vádlott a cikkével a vallásos tisztelet említett tárgyát nyilvánosan meggyalázta és ezáltal közbotrányt okozott-e? A cikkben a kir. Kúria megismerése szerint meggyalázás nincs, tehát közbotrányokozásról sem lehet szó. Mert (. . . Mint a fejben . . .). A cikk azonban tiszteletteljes hangon foglalkozik a Boldogságos Szűz alakjával és nem támadja meg az iránta való vallásos tiszteletet; ha a szeplőtelen fogantatás dogmája szempontjából a cikk kifogás alá esik is és így a katholikus hívők érzésének nem is felelhet meg, ezt még meggyalázásnak tekinteni nem lehet. . . = A meggyalázás fogalmához 1. Kúria: BDtár XVIII. 28. (felmentés), XVIII. 85. (elítélés), XXIII. 54. (elítélés). 168. /. Az 1921:111. tc. 1. §-ban meghatározott bűncselekménynél a tettes céljának a mozgalommal kapcsolatban nem kell közvetlenül az erőszakra irányulnia, hanem csupán az szükséges, hogy a tettes tudatában legyen annak, mikép az a mozgalom, amelyet ő kezdeményezett vagy amelyben tevékeny részt vett, erőszakos módon fogja a célba vett eredményt elérni. — II. A kommunista mozgalomnak sejtkiépítés útján való kiterjesztése, úgyszintén propaganda röpiratok készítésének, sokszorosításá-