Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 77 intézkedést tartalmaz, amikor nemcsak a fajtalanságot tartalmazó, hanem a szeméremsértő sajtótermék előállítását is tilalom alá helyezi . . . II. ÍKÚria 1931. febr. 25. B II. 7773/1930. sz.) Indokok :. .. A kir. Kúria megfontolás tárgyává tette, hogy az 1929 : VII. tc. 2. §-ban foglalt «szeméremsértő» kifejezés és a Btk. 248. §-ban használt «fajtalan» szó értelme között van-e* különbség? E két kifejezés közönséges nyelvtani értelmét véve, a «fajtalan» szó valóban olyan valamit jelent (szavat, beszédet, cselekedetet), ami bujaságra ingerel, tehát a kéjvágy felkeltésére alkalmas ; «szemérem£értő» ellenben az, ami erkölcsi érzetünket, tehát a nemi ösztönt illeti, erkölcsi érzetünket is bántja. Amíg tehát a «fajtalan» szó, irat, cselekmény egy ingert alkalmas kiváltani a hallgatóban vagy szemlélőben, addig a «szeméremsértő» cselekedet éppen ellenkezőleg bántja, sérti annak erkölcsi érzékét. Nyilvánvaló, hogy ez a két kifejezés, a nyelvtani értelmét tekintve, nem fedi egymást. De a nemzetközi egyezményt tartalmazó 1929 : VII. tc. miniszteri indokolása is eldönti ezt a kérdést minden kételyt kizárólag, éspedig a most vázolt értelemben. Az indokolás szerint ugyanis a hivatalos fordítás az «obscéne» francia szót az eddig használt «fajtalan» szó helyett a «szeméremsértő magyar kifejezéssel adja vissza azért, mert «obscéne» mindaz, ami nyíltan sérti a szemérmet. «A magyar nyelvben tehát helyesebbnek látszik a «fajtalan» szót «szeméremsértő» kifejezéssel helyettesíteni, mert ez utóbbi kifejezés kétségtelenül tágabb fogalmat jelent és így az egyezmény szellemének inkább megfelel.)) Téves tehát a kir. ítélőtáblának az a jogi kijelentése, miszerint büntetőjogi szempontból a fajtalan szó és a szemérmetsértő kifejezés fogalma között különbség nincs . . . = Kúria EH : Fajtalan a 248. § alkalmazásában az a sajtótermék, amely tárgyánál fogva, előadási modorára tekintettel és az érzékiségre irányított célzatossága folytán a jó erkölcsöt és a szemérmet sérti (BHT 610.; BPtár XI. 119.). V. ö. még BDtár III. 71.; III. 84.; XIX. 10.; XIX. 74. • XX. 50.; XXII. 155.). 131. Biztató, bátorító kijelentések és a férfiak felkeresésében megnyilvánult buzgó tevékenység a Bn. 43. §-ban előirt megszerzés fogalmát kimeríti. (Kúria 1931. febr. 12. B IV. 2011/1930. sz.)