Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

64 Büntetőjogi Döntvénytár. milyen megállapodás szerint, milyen célra kapta a vádlott a pénzt. E tekintetben pedig a kir. ítélőtábla azt állapította meg, hogy a sértett a 40 millió koronát azzal a rendeltetéssel adta át a vádlottnak, hogy azt a Gy. József bank- és váltóüzleténél társulás céljából fizesse be. Ebből a ténymegállapításból pedig következik, hogy amennyiben a vádlott a megállapított céltól eltérően a pénzt a saját egyéni szükségletére fordította, tehát azzal jogtalanul mint a sajátjával rendelkezett, a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztás tényálladékát megvalósította . . . 70. Zsarolást követ el, aki mást fenyegetéssel pénzben értékelhető munkateljesítményre kényszerít. (Kúria 1929 febr. 20. B II. 1452/1928. sz.) Indokok : . . . A tényállás szerint a vádlott nyitott bicskájával fenyegetődzve, azzal «ha nem viszi őt haza kocsiján, leszúrja» azt követelte sértettől, hogy az őt a 4 km távolságban fekvő tanyájára vigye, majd amidőn ezt a sértett megtagadta, kocsijáról lelökte és a sértett kocsiján elhajtott, a kocsit azonban sértettnek az nap este visszaküldte. A kir. ítélőtábla azért nem látta a zsarolás tényálladékát kimerítve, mert — szerinte — a vádlott azáltal, hogy őt a sértett kocsiján 4 km-rel tovább viszi, pénzben kifejezhető előnyhöz nem jutott volna és így a vagyoni haszonszerzésre irányuló célzat meg nem állapítható. Ez a jogi felfogás téves. A zsarolás lényeges tényálladéki elemét képező vagyoni haszonszerzésre irányuló célzat ugyanis a jelen esetben megállapítható. Személyek szállítása kétségkívül olyan munkateljesítmény, — mely a követelhető ellenszolgáltatásra tekintettel annyival is inkább pénzzel értékelhető, — mert senki mástól alapos ok és jogcím nélkül azt nem követelheti, hogy őt fuvarán ingyen, vagyis ellenérték nélkül szállítsa. Midőn tehát a vádlott a sértettől azt kívánta, hogy az őt kocsiján még 4 km-rel tovább vigye, olyan szolgáltatást követelt ettől, amely szolgáltatásért a Vádlottnak fuvardíjjat kellett volna fizetnie, amikor tehát a vádlott a fuvarozást ilyen ellenszolgáltatás nélkül követelte, akkor ő e fuvardíj megtakarításával vagyoni haszonszerzésre törekedett. Minthogy pedig a vádlott a sértettet, — a megállapított tényállás szerint — leszúrással, vagyis gyilkossággal fenyegetve kényszerítette erre, — cselekménye a Btk. 350. §-ába ütköző és a Btk. 353. §. 1. pont szerint minősülő zsarolás bűntettének összes ismérveit magában foglalja . . .