Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Büntetőjogi Döntvénytár. 23 11. A csatlakozó perorvoslat csak abban a keretben joghatályos, amelyben a kir. ügyész, illetve a kir. főügyész perorvoslatot bejelenthetett volna, azonban nem irányulhat arra, hogy a vádhatóság által eredetileg rosszul minősített vád a jogkérdés felülvizsgálata útján helyesbittessék. Ha a közvádlói akarat azonos az Ítéletben kifejezésre jutott bírói akarattal, a közvádló a vádlott terhére perorvoslattal nem élhet akkor sem, ha a minősítés a törvénynek nem is felel meg. (Kúria J928 dec_ 5_ B m 1456/1928 sz ) Indokok:... A koronaügyész a semmisségi panaszhoz csatlakozva a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján semmisségi panaszt jelentett be. mert az alsófokú bíróságok megállapították, hogy a vádlott a kir. járásbíróságot és a kir. ügyészséget is megsértette, mégis tévesen a bűncselekményt csak egyrendű rágalmazás vétségének minó'sítették. A panasz alaptalan. A kir. főügyész ugyanis úgy a vádiratban, mint a főtárgyaláson előterjesztett indítványában csak egyrendű rágalmazás vétsége miatt emelt vádat. A kir. törvényszék a vádnak megfelelőleg s a vádban foglalt tények megállapítása mellett egyrendű rágalmazás vétségében mondta ki a vádlottat bűnösnek. Ez ellen az az álláspontjuknak mindenben megfelelő minősítés ellen a kir. ügyész nem fellebbezett, nem is fellebbezhetett s a kir. főügyész sem élt ebben a kérdésben perorvoslattal. A koronaügyész álláspontja a minősítés kérdésében helyes ugyan, a koronaügyész azonban a minősítés kérdésében a II. Bn. 29. §. alapján semmisségi panasz használatára a jelen ügyben nem jogosított. A kir. Kúria ugyanis már ismételten kifejtette, hogy a II. Bn. 29. §-ának helyes értelmezése szerint a csatlakozó perorvoslat csak abban a keretben joghatályos, amelyben a kir. ügyész, illetve a kir. főügyész perorvoslatot bejelenthetett volna, azonban nem irányulhat arra, hogy a vádhatóság által eredetileg rosszul minősített vád a jogkérdés felülvizsgálata útján helyesbíttessék. Mint tehát a jelen ügyben a közvádlói akarat azonos az ítéletben kifejezésre jutott bírói akarattal, a közvádló a vádlott terhére perorvoslattal nem élhet — bár a minősítés a törvénynek nem is felel meg. = A csatlakozó perorvoslat használatának feltételeire 1. BDtár XXI. 32., 72.