Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Bi h vtetőjogi Don tvénytá t: 15 tulajdonképpen és valójában nem is külföldön, hanem a Btk. 5. §-a végbekezdésében foglalt jogszabályra figyelemmel, a magyar állam területén, t. i. a területenkívüliség kedvezményét élvező m. kii', követség hivatalában követtetett el ; így annak jogi értékelése és általában minden vonatkozásban való megítélése szempontjából egyedül és kizárólag a magyar Btk. szabályai lehetnek az irányadók (Btk. 5. §. 2. bek.). Mert végül ennek a vétségnek vitatott elévülése sem forog fenn, amennyiben való ugyan, hogy a hamis útlevél 1924 január 22-én állíttatott ki. azonban még 1926. évi június 5-én is érvénye meghosszabbíttatott, a bűncselekmény véghezvitele napjául jelentkező (Btk. 107. §. 1. pontja) ettől az időponttól kezdve pedig a vádlottaknak az 1927. év elején már bíróilag is eszközölt feleletrevonásáig az a háromévi idő, amit a vétség elévülés tekintetében a Btk. 106. §-a végbekezdése megszab, nyilván nem telt el . . . = Kommunista szervezkedés : segítő közreműködés másoktól kezdeményezett mozgalomban : BDtár XVIII. 10. Kommunista agitáció Moszkvában élő magyar hadifoglyok körében, csábítás a Szovjet szolgálatára és kínálkozó alkalom esetén a magyar véderő fegyveres megtámadására : BDtár XVI. 104. Nem szükséges, hogy a propaganda a kezdeményező lépéseken túl a megvalósulás stádiumába jusson : BDtár XX. 73. Egy esetleg világmozgalommal szemben is védi az 1921 : III. tc. az állami és társadalmi rendet : BDtár XX. 74. 5. Közkereseti társaság magánindítvány előterjesztése céljából ügyvédi meghatalmazást a cégjegyzésre vonatkozó szabályok megtartásával állít ki. (Kúria 1928 nov. 6. B I. 4146/1927. sz.) Indokok: A sértett közkereseti társaság, amelyet törvényesen bármely két tagja akként képviselhet, hogy az előírt vagy előnyomott cégjegyzés alá teljes nevét volt köteles írni. Ehhez képest, a Bp. 47. §-ára is tekintettel, az adott esetben a magánindítvány előterjesztésére az ügyvédi meghatalmazás is csak a fenti törvényes alakban volt volna érvényesen megadható. Ezzel szemben azonban a valónak veendő tényállás szerint a cégjegyzést az ügyvédi meghatalmazáson csak egy cégtag és az is pusztán vezetéknevével írta alá, a nélkül, hogy a hiány a Btk. 112. §-ában meghatározott időben pótoltatott volna. Minthogy pedig a Btk. 110. §-a értelmében a jogosítottnak indítványa nélkül a bűnvádi eljárás megindítható nem volt. a magánindítvány előterjesztésére pedig az eljárt jogi képviselő