Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

16 Büntetőjogi Döntvénytár. Í> szóban forgó hiányos meghatalmazás alapján jogosítottnak nem volt tekinthető és minthogy a cég magánindítványát törvényes idó'ben utóbb sem terjesztette elő : ennélfogva a kir. Kúria is úgy találta, hogy a másodbíróság a törvényszerű magánindítvány hiánya folytán helyesen mentette fel a vádlottat a vád alól. = Részvénytársaság magánindítványa : BJT XXXIV. 252.; szövetkezet magánindítványa : BDtár XII. 32. 6. Az a jeljelentés, amelyben a sértett a sérelmére elkövetett bűncselemény megtorlását szorgalmazza, akkor is joghatályos magánindítvány, ha a tettest névleg meg nem nevezi. (Kúria mg noy 20 B m 7572/1927. sz>) Indokok.... Az a jogi állásfoglalás,, hogy a följelentő sértettnek magánindítványa megtételekor a tettest névleg is még kell neveznie, téves, mert a sértett a törvényadta jogát kellően gyakorolja és a bűnvádi eljárás megindítására elegendő alapot nyújt, ha a sérelmére elkövetett bűncselekmény megtorlása végett a feljelentést, bár a tettes névleg való megnevezése nélkül megteszi . . . = Ugyanígy: BDtár XVIII. 152. 1. Ügynök, aki meghatározott fizetés nélkül csupán a kötött ügyletek után jutalékban részesül, nem áll a megbízó cég szolgálatában (Btk. 343. §.). (Kúria 1928 nov. 14. B II. 4696/1927. sz.) Indokok: . . . A vádlott a sértett cégnél meghatározott fizetés nélkül csupán az általa kötött ügylétek után járó jutalék mellett volt alkalmazásban. Ez a viszony pedig az állandóság jellegének hiányánál fogva nem tekinthető olyan szolgálati viszonynak, mint amilyet a Btk. 343. §-a megkíván. Ennélfogva a vádlott nem állott a sértett szolgálatában, ezért sértett cég tulajdonosának az a kijelentése, hogy vádlott büntetését nem kívánja, a közvádló által képviselt vádat nem érinti . . . = Ugyanígy: Kúria EH BHT 411. 8. A végrehajtás megkísérlése nem feltétele a Btk. 386. §-ába ütköző bűncselekmény megállapításának. Nem