Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

8 Büntetőjogi Dönt vény tár. Mert ha a Btk. 116. §-ának szempontjából figyelembe vesszük azt, hogy a sértett az ő magánindítványát is rendszerint azért vonja vissza, mert a vádlott neki magánúton elégtételt adott vagy kárát megtérítetté, akkor viszont a Btk. 240. §-a szempontjából a sértettnek az a ténye, hogy ő a vádlottal házasságra lép, végeredményben szintén megbocsátás, indirekté tehát oly hatályú, mint az indítvány visszavonása. Ha a törvényhozás az indítvány visszavonásának a Btk.. 238. §-a szerint nem is tulajdonít hatályt, mégis a Btk. 240. §-ában foglalt rendelkezéssel módot és alkalmat akart adni a vádlottnak arra, hogy a sértett nő becsületén és hírnevén általa ejtett sérelmet jóvátegye s ennek jutalmául a büntetés elől meneküljön. Ez a tisztán etikai okokon alapuló kedvezmény azonban csak azt a vádlottat illetheti meg, aki cselekményét őszintén megbánja s az általa okozott sérelmet ebből a megbánásból kifolyólag önszántából akarja a házassággal jóvátenni. Azonban nem méltó erre a kedvezményre az a vádlott, aki csakis a büntetés kikerülése végett köt házasságot a sértettel. Arról a vádlottról, aki még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt, tehát még a bűnösség bírói megállapításának tudata nélkül köt a sértettel házasságot, még feltehető, hogy ha nem is a büntetés elől való menekülés minden gondolata nélkül, de ezenfelül jószántából s a sérelem lehető jóvátételének céljából is tette meg ezt a lépést. Aki azonban erre a lépésre már csak akkor határozza el magát, amikor bűnössége már bíróilag is megállapíttatott, annál igen közel fekszik a gyanú, hogy a házasságralépés csak a bírói ítélet súlya alatt, a büntetés kikerülése végett történt. Az ilymódon létrejött házasságnak az etikai alapja teljesen hiányzik s így nem is érdemli meg azt a védelmet, amelyet a Btk. 240. §-a már megkötött házasságnak is nyújtani kívánt. Minthogy mindezek szerint a törvény intenciójával is ellenkeznék büntetlenségben részesíteni azokat, kik a törvényt taktikázással, ravasz mesterkedéssel akarják kijátszani, a Btk. 240. §-ának olyan magyarázata pedig, amely a büntetlenség kedvezményét még az elsőbírói ítélet kihirdetése után kötött házasság esetében is megadná, az ilyen kijátszási törekvéseket lehetővé tenné ; a jogegységi tanács álláspontja szerint semmi elfogadható indok sem forog fenn arra nézve, hogy a Btk. 240. §-ában előforduló «bírói ítélet» kitételnek más értelem tulajdoníttassák, mint a Btk. 116. §-ában előforduló ugyanezen kitételnek, amely alatt pedig az állandó bírói gyakorlat az elsőbíróság ítéletét értL