Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

XX Tartalommutató. Lap pontok az irányadók s éppen ezért lehetnek, sőt vannak is fényűzési cikkek, melyek nem tárgyai a fényűzési adónak, viszont ilyen adóval sújtatnak közszükségleti cikkek is. . 129 1920: XXXII. tcikk. Az adócsalásról. •9. Az 1920 : XXXII. tc. 0. §-ának összes rendelkezései a II. Bn. életbelépése után is érintetlenül érvényben maradtak. E szerint adócsalás esetében a pénzbüntetést második (mellék) büntetésként minden esetben ki kell szabni, tehát akkor is, ha a terheltnek nincs megfelelő vagyona, jövedelme vagy keresete s akkor is, ha főbüntetésként (a Btk. 92. §-ának alkalmazása vagy kísérlet esetében) szintén pénzbüntetés van megállapítva 17 10. Adócsalás esetében a szabadságvesztésbüntetésen felül alkalmazandó pénzbüntetés kiszabása az 1927 : V. tc. 67. §-a alapján történik, amely rendelkezés az 1920. : XXXII. tc. 6. §. 2. bek. helyébe lépett és amely az 1927. évi H. ö-nak 146. §-ába is felvétetett 21 104. Az a körülmény, hogy a vádlott kereskedő pénztári könyvében folytatólag a valónál kisebb összegű bevételeket vezetett be és a forgalmiadót ezen nem teljes adatok alapján rótta le, önmagában nem elegendő az üzletszerűség (1920 : XXXII. tc. 4. §. 3. pont) megállapítására 84 176. Adócsalás vétsége esetében úgy a fogházbüntetés helyett a Btk. 92. §. alkalmazásával főbüntetésként megállapított, valamint a már eredetileg is pénzbüntetést képező mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés tartama külön-külön nem haladhatja meg az egy-egy évet, vagyis úgy a fő- mint a mellékbüntetés behajthatatlansága esetére külön-külön változtatható át legfeljebb egy-egy évi, összesen tehát mind a kettő legfeljebb kétévi szabadságvesztésbüntetésre 145 190. Felmentés adócsalás vádja alól, mikor a vádlott tévedésben volt az adómentessége tekintetében és cselekményét nem az [ adó alól való mentesülésére irányuló célból követte elj. . . 156 1921 :III. tcikk. Az állami és társadalmi rend J hatályosabb védelméről. j 4.'I. Az 1921 : III. tc. 1. §. 1. bekezdése feltételez ugyan a véghezvitt cselekvés és az erőszak között bizonyos közvetlen kapcsolatot, azt azonban nem írja elő, hogy a tiltott mozgalom vagy szervezkedés olyan legyen, ami a kitűzött célt azonnal vagy rövid időn belül megvalósítani képes is. Az 1. §. 2. bekezdése a tevékeny résztvevő mellett bünteti azt is, aki akár a tiltott mozgalom keretén kívül való segítő tevékenységgel, akár szellemi reáhatással, akár valamely más erre alkalmas cselekvőséggel elősegíti a tiltott mozgalmat. A 2. §. 4. pontja alá esik annak a cselekménye, aki hamis útlevelet készíttetett és használt abból a célból, hogy annak segélyével titokban Magyarországra jöjjön és itt a tiltott szervezkedést megvalósítsa. — II. A külföldön a területen-