Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

/>'ütiletőjogi Döntvénytár. 95 követése idején meg volt az emlékezés ; az eszmélés nála nem szünetelt és c selekménye következményeit is átérteni képes volt; tehát ő nem volt ön­tudatlan állapotban, amint azt a kir. ítélőtábla tévesen magállapította. A kir. Kúria ezért a kir. ítélőtábla ítéletét a Bp. 385. §. 1 .* c) pontjában meghatározott semmisségi okból megsemmisítette.*. 113. Ali a beavatkozás sikertelensége után másnap sikerrel hajtotta el a méhmagzatot, csupán egy befejezett bűntettben bűnös. (Kúria 1929 máj. 15. B I. 3351/1928. sz>.) Indokok : . . . Nem helytálló ugyan a kir. ítélőtáblának az az álláspontja, hogy a vádlott azáltal, mikép az elsőízben tör­tént beavatkozás sikertelensége után H. Ilona méhébe másnap újból felszórt, a bűncselekményt megismételte, mert hiszen ez az utóbbi cselekmény, az, előző napon megkezdett bűncselekmény­nek csak befejezését képezte, mégis a kir. Kúria megismerése szerint, a másodfokon eljárt bíróság a vádlottnak a bűncselek­mény elkövetésében mutatkozó kitartásra valló ezt a tényke­dését, helyesen mérlegelte súlyosító körülmény gyanánt . . . 114. Magánokirathamisítás és csalás anyagi halma­zatát kell megállapítani, mikor az ügynök hamis megrende­lőjegyek benyújtásával eszközölt ki magának őt meg nem illető jutalékot. ^Kúria 1929 maj# 22 B III. 2308/1929. sz.) Indokok : . . . A vádlott beismerte, hogy a bemutatott megrendelések költöttek voltak és az azokban szereplő egyének neveit azok tudta és beleegyezése nélkül írta be. Minthogy pedig a vádlott e megrendelő jegyeket az abban megnevezettek­kel szemben annak bizonyítására használta fel, hogy azok kötelezettséget vállaltak, e tényével a vádlott a magánokirat­hamisítások bűncselekményeit elkövette. Megjegyzi a kir. Kúria, hogy a vádlott ténykedése túlment a magánokirathamisítások tényálladéki elemeinek megvalósí­tásán, mert a hamis megrendelő jegyek felmutatásával a cégtől ennek megkárosításával magának fondorlatos megtévesztéssel :utalékot kívánt szerezni; ekként tehát valójában két irányú bűncselekmény tényálladéka létesült, mely cselekményeket sem a beolvadás, sem a vagylagosság, sem a helyettesítés elve vagy a különös és általános törvény viszonya egy cselekménnyé nem egyesít . . . == Kúria: Csak magánokirathamisítás (BDtúr IV. 172., VI. 191.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom