Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

88 Büntetőjogi Döntvénytár. Ih ÍKúria 1929 jan. 16. B II. 9280/1927. sz.) Indokok : ... A kir. ítélőtábla a védő semmisségi panaszá­nak írásbeli indokolását elkésés okából visszautasította ; a védő a kir. ítélőtábla e végzése ellen igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyet a kir. ítélőtábla — a kérelemnek helyt adva, érdemileg elbírálta — dacára annak, hogy a Bp. 465. §. szerint ehhez hatáskörrel nem bírt. Minthogy a kir. ítélőtábla ezzel a végzé­sével alaki semmisségi okra (Bp. 384. §. 4. pontja) nyújtott alapot, a kir. Kúria ezt a végzést hivatalból megsemmisítette és egyúttal az igazolási kérelmet érdemileg elbírálta. 109. Megszüntető végzés vagy felmentő ítélet csak abban az esetben szolgálhat kártalanítási igény alapjául, ha a megszüntető végzésben vagy felmentő ítéletben egy­úttal kétségtelen bírói megállapítást nyer az a körülmény is, hogy a vád tárgyává tett cselekményt nem a kártalaní­tást kérő követte el vagy a cselekmény egyáltalában nem volt elkövetve, illetve hogy a kérelmező által elkövetett cselek­mény a törvény szerint nem bűncselekmény. I. (Kúria 1929 máj. 1. B I. 2443/1929. sz.) Indokok: ... A kir. Kúria nem látta helyét a kártalanítás iránti igény megállapításának. Ugyanis a Bp. 576. §. 1. pontjá­ban foglalt rendelkezésből az következik, hogy az eljárást meg­szüntető végzésben vagy a felmentő ítéletben kétségtelen bírói megállapítást kell nyernie annak a körülménynek, hogy az eljárás tárgyát képező cselekménynek nem az az egyén volt a tettese, aki ellen az eljárás folyamatban volt és aki a cselekmény gyanúja miatt előzetes letartóztatást vagy vizsgálati fogságot szenvedett. Ámde a kir. ügyésznek a vád elejtését tartalmazó indítványa, a kérelmezők ellen emelt vád elejtését azzal indo­kolja, hogy a terheltekkel szemben felmerült gyanúokok nem elegendők arra , hogy a bűnösségre nézve alapos gyanút keltsenek. A vádnak ilyen indokból történt elejtése és az eljárásnak a vád­elejtés, illetve a vádnak a jogosított sértett részéről át nem vétele okából való megszüntetése pedig egyáltalán nem jelenti annak két­ségtelen bírói megállapítását, hogy az eljárás tárgyát képezett cse­lekményt nem a kérelmezők követték el, éppen ezért a kártalanítási igény megállapításának törvényes alapjául nem is szolgálhat . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom