Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

s2 Büntetőjogi Döntvénytár. rágalmazás vétségének a Bv. 21. §. 2. bek.-ben a • magánindítvánnyal kapcsolatban kifejezett elvvel. A kir. Kúria megítélése szerint tehát az előző bűnvádi per a Btk. 109. §-ához képest olyan «előzetes kérdés», melynek jogerős befejezéséig az elévülés nyugszik . . . = Laudatio eriminis esetében nyugszik az elévülés az alapügy befejezéséig : BDtár II. 186. — Sikkasztás esetében nyugszik az elévülés az ügyvédi panaszeljárás (1874 : XXXIV. tc. 66. §.) befejezéséig : EH BET 324. 99. Bejáró takarítónő lopása hivatalból üldözendő. (Kúria 1929 máj. 8. B III. 5092/1928. sz.) Indokok : . . . A vádlott bejáró takarítónői munkát vég zett a sértettnél, minek következtében ezen nem állandó jellegű, bármikor megszüntethető jogviszony nem vonható a Btk. 348. §-ban meghatározott szolgálati viszony fogalma alá, miért is a cselekmény nem minősíthető magánindítványra üldözendőnek ... = Az alkalmaztatás állandósága irányadó (BDtár XI. 194.). A napszámosként fizetett alkalmazott lopása akkor sem magánindítványos, ha hosszabb időn át és megszakítás nélkül dolgozott a károsnál (62. sz. TUE— BET 62.). Gyárimunkás, aki csak felmondásra bocsátható el, szolgálatban -áll a 343. §. értelmében akkor is, ha bére napszámra volt megszabva (BDtár II. 21.1.). V. ö. a jelen kötetben 7. sorszám alatt közölt határozatot. 100. A Hv. a hatósági személyt bárkivel, tehát nem \ csupán azzal szemben védi, akivel szemben eljárása éppen vonatkozásban áll. (Kúria J929 máj- 8> B n 2i78/1928. sz.) Indokok : . . . A Hv. 2. §. 1. bek. beéri a célzattal, úgy hogy a célbavett eredmény bekövetkezése már nem a tényálladékhoz, hanem a bűnösség fokához számít. Viszont pedig a Hv. 2. §. 2. bek. nem kíván többet, minthogy a cselekmény szándékos legyen, vagyis hogy az akarva cselekedő tettes tudatában az összes tényálladéki elemek meg legyenek. A 2. bekezdésbe ütköző cselekmény létrejöttéhez tehát a törvény azt, hogy az erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel a tettesnek az legyen a célja, hogy a hatóságot vagy annak tagját hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályozza vagy intézkedésre kényszerítse, nem kívánja meg. A törvény nem megakadályozást, hanem egyszerűen csak akadályozást említ. És a törvény a hivatalos teendőjét végző közhivatalnokot akarja védeni, még pedig bárkivel, tehát nem csupán azzal szemben, akivel szemben valamiféle eljárása éppen vonatkozásban van.