Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. hogy a cséplőgépen a dob körül védökészülék alkalmaztassék, amely védőkészülék a becsúszás veszedelmei elhárítani alkalmas. (Kúria 1927 nov. 30. B II. 6032 1927. sz.) Indokok: ... Az alsóbbfokú bíróságok büntetőjogi gondatlanságot megállapító mulasztást fennforogni riem látlak, mert szerintük — az 1893: XXVIII. tc. rendelkezései csak az ((ipartelepekre)) vonatkoznak, a cséplőgép pedig ilyennek nem tekinthető; — mert továbbá más olyan törvényes rendelkezés sincsen, ami a cséplőgéptulajdonost arra kötelezné, hogy a dobnyílás körül védőkészüléket alkalmazzon; és végül mert a cséplő tetején munkálkodók munkája — az etető kivételével — veszéllyel nem is jár. Ez az érvelés merőben téves. Az 1893: XXVIII. tc. ugyanis nem egyedül s gyárakra, a gyártelepekre, hanem az ipartelepekre is vonatkozik és e törvény I. fejezete nem tesz különbséget a különböző ipartelepek közt sem. És mert «ipar» (szemben az őstermeléssel és kereskedéssel) mindaz a termelési ág, ami a nyers termelés útján előállított anyagokat átalakítva, a szükséglet fedezésére alkalmassá teszi, kétségtelen, hogy ipari munka a gazdasági termények átalakítása, feldolgozása is. Az a hely, az a telep tehát, ahol az ilyen átalakítás, feldolgozás gépi erővel történik, ipari telep. Nem helytálló ezek szerint az alsóbbfokú bíróságoknak az az érvelése, hogy a cséplőgépekre az 1893: XXVIII. tc. rendelkezései nem vonatkoznak. Ennek ellenkezője különben az e törvénycikk 1. §. J. pontjával kapcsolatosan kibocsájtott 73,595/1903. B. M. számú rendelet intézkedéséből is következtethető. Az 1893: XXVIII. tc. 1. §-a a) pontja szerint pedig vádlott, mint munkaadó az adott esetben köteles volt a baleset elhárítása és a cséplőgépen alkalmazottak élete, testi épsége és egészségének megóvása érdekében minden szükséges intézkedést megtenni; így a cséplőgépen a dob körül, ahol a ((beesés veszélye)) kétségkívül fennforog — védőkorlátot alkalmazni. Mert téves az alsóbbfokú bíróságoknak az az érvelése is, hogy a cséplőgép tetején tartózkodók munkája nem járna veszéllyel. A köztapasztalat szerint ugyanis a cséplő tetején a deszkázaton a feldolgozott termények szalmája, kalásza, magja felhalmozódik úgy, hogy ez az elcsúszás és ezáltal a dob nyílásába való beesés veszélyének teszi ki azt, aki a dobnyílás körül foglalkozik. A köztapasztalat is azt mutatja, hogy hasonló szerencsétlenség legtöbbször éppen a dob körül foglalkozó kévevágóval, vagy kéveadógatóval történik.