Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

46 Büntetőjogi Döntvénytár. A koronaügyész perorvoslata szerint a kir. törvényszék­nek ez az ítélete törvénysértő s ellenkezik a Bp. 32. §-ával, amely csak az országgyűlés tagjainak mentelmi jogát tartotta fenn, de nem rendelkezik a törvényhatósági közgyűlés tagjainak ilyen joga felől. A perorvoslat alapos. A kir. törvényszéknek az az álláspontja ugyanis, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai e minőségükben tett kijelen­téseikért büntelőjogi felelősségre nem vonhatók, merőben téves és törvényes alappal nem bír. Ilyen természetű általános felelet­mentesség ugyanis a képviselőháznak -1867 november 48-án ho­zott határozata szerint csak az országgyűlés tagjait illeti meg, akiknek ezt az ú. n. mentelmi jogát a Btk. 19. §-a s illetve a Bp. 32. §-a kifejezetten hatályban hagyta. A Btk. személyi ha­tálya alól való ez a mentesség, mint kivétel, szorosan magya­rázandó s az másokra haszonszerűségre alapított értelmezés útján ki nem terjeszthető. Ami a 'széksértési keresetre alapított indokolást illeti, a jog­egységi tanács megállapítja, hogy az 1872; XXXVI. tc. 64. ,§-ában említett széksértési büntetést a Btk. Élt. 4. §. 1. pontja hatályban fenntartotta, az 1886 : XXI. tc. 54. §-a pedig nem az 1872: XXXVI. tc. 64. §-ának helyébe lépett (mint azt a korona­ügyész perorvoslata véli), hanem átvette ezt a széksértési intéz­ményt a többi törvényhatóságok közgyűlésére, az 1886 : XVII. tc. 60. §-a pedig a községi képviselőtestület gyűlésére vonatkozólag is. A Budapest fővárosáról rendelkező 1872: XXXVI. tc. rendel­kezései ugyanis az 1886: XXI. tc. 1. §. III. pontjából és 96. §-ának utolsó bekezdéséből kitűnőleg ezután is hatályban ma­radtak. Minthogy tehát ezek szerint a fővárosi törvényben emlí­tett széksértési büntetés a Btk. életbeléptetése után is hatályban maradt és még a többi törvényhatóságra, sőt a községekre is kiterjesztett, a jogegységi tanács vizsgálat tárgyává tette a szék­sértésnek és büntetésének jogi természetét, a Btk.-höz viszonyítva. E vizsgálat eredménye az, hogy a széksértési büntetés, amint ez az elnevezésből is kitűnik, a megyei, illetve városi vagy községi szék, vagyis más szóval az önkormányzati hatóságot gyakorló szerv tanácskozási rendjét és komolyságát akarja biztosítani a gyűlés tagjainak oly kifejezései ellen, amelyek akár közvetlenül, a tanács méltóságát, akár a gyűlés egyes tagjait sértik. A jog­szabály által védett jogi érték itt tehát nem a gyűlés tagjainak magánbecsülete, hanem a tanácskozás rendje s ezen át a tör­vényhatóság tekintélye. Ebből"pedig az következik, hogy amennyiben a széksértés a gyűlés valamelyik tagjával szemben egyúttal becsületsértés

Next

/
Oldalképek
Tartalom