Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

134 Büntetőjogi Döntvénytár. értelmében valóságos hatósági közeg, s így ebbeli minőségének megállapítása nem függ attól, hogy tett-e le hatósági esküt. Ennek folytán nem tévedtek az alsóbíróságok akkor, midőn a vádlottat a hatósági közeg elleni erőszak vétségében bűnösnek nyilvánították . . . = Időhöz kötötten alkalmazott hatósági közeg: BDtár II. 212. 98. Szerkesztőség meg rágalmazása esetében a sértett nevében a felelős szerkesztő előterjesztheti a magánindítuányt ^8 qÚ 2 B { 1016/1928< sz ) Indokok: ... A kir. ítélőtábla helyes indokolással állapí­totta meg, hogy a cselekmény sértettjeként az «Új Nemzedék* című időszaki lap szerkesztőségét, mint személyösszeséget kell tekinteni. A vádbeli sajtóközleményben foglalt állítások ugyanis, ame­lyek a nevezett napilap előző cikkeinek tárgyaira is világos uta­lást tartalmaznak, kétségkívül a lap szerkesztősége és nem annak tulajdonosa ellen irányuló sértéseknek kell tekinteni. De helytálló indokolással állapította meg a kir. ítélőtábla azt is, hogy a sértett szerkesztőség nevében a felelős szerkesztő jogo­sult volt az eljárás megindításához megkívánt magánindítványt előlerjeszteni . . . = V. ö. BDtár XXI. 12., 45. 99. A Btk. W6. §-ában említett «kár» alatt bár­minő joghátrány értendő, tehát az is, ami abból szár­mazik, hogy a vádlott a hatósági közeg arcképes iga­zolványát kettétépte. (Kúria 1928 szept. 26. b II. 1554/ 1927. sz.) Indokok: ... A ténymegállapítás szerint a budapesti m. kir. távíró és távbeszélő igazgatóság utasítása folytán I. Gábor a táv­beszélő leszerelése végett megjelent a Hadirokkantakat foglalkoz­tató és gyámolító szövetkezet helyiségében, ahol a m. kir. távíró és távbeszélő igazgatóság által részére kiállított arcképes igazol­ványát a vádlottnak felmutatta, aki azt kettétépte és I. Gábort a helyiségből kiutasította; amikor pedig I. Gábor az arcképes iga­zolványát visszakövetelte, vádlott arculütéssel fenyegette és távo­zóban őt hátba rúgta. E tényállás mellett a kir. ítélőtábla azért mentette fel a vádlottat a Btk. 406. §-ában meghatározott okirat­hamisítás vádja alul, mert szerinte a vádlott tettéből hiányzik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom