Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

128 Büntetőjogi Döntvénytár. II. pontja szerint a vádlott abban az esetben részesült volna kegyelemben, ha az ellene vád tárgyává tett és a Hv. 4. §. 2. bekezdése alá eső két vétséget politikai természetű indokból követte volna el. Politikai természetű motivumot azonban a koronaügyésszel egyetértően a kir. Kúria sem talált a vádlott cselekvéseiben megállapíthatónak. A valónak elfogadott tényállás szerint ugyanis a vádbeli alkalommal hírlapírói foglalkozású vádlott két nemzetgyűlési képviselőnek a parlament épületéből a nemzetgyűlés elnöke által elrendelt kivezetését foganatosító palota-őrököt hivatásukat ezen jogszerű gyakorlatában erőszakkal akadályozta. A vádbeli időben fennállott nemzetgyűlésen a tanácskozások zavartalan lefolvtathatása céljából bizonyos rend volt behozva, amely a politikától függetlenül be volt tartandó. Ennek a rendnek a fenntartása és így az elnöknek ezen rend fenntartására tett rendelkezése, intézkedése is rendészeti és nem politikai természetű kérdés. Amikor tehát a hírlapírói minőségben a parlament folyosóján jelen volt vádlott — aki ezen minőségében ott politikát nem is űzhetett — az elnöknek a rend fenntartása tárgyában kiadott rendeletét végrehajló palota-őröket ezen hivatásuk jogszerű gyakorlásában a vád alapjául szolgáló tetteivel szándékosan erőszakkal akadályozta. Ezen cselekményeit nem politikai természetű indokból követte el. Mindezeknélfogva a legfelsőbb kegyelmi elhatározás az eljárásnak a jelen bűnügyben való folytatását nem akadályozza. .. 92. /. Szigorított dologházi őrizet és szabadságvesztés összbüntetésbe nem foglalható. — //. Összbiintetés kiszabását megtagadó végzés ellen semisségi panasznak nincs helye. Az ily kizárt panasz visszautasítása a Kúria hatáskörébe tartozik. (Kúria 1928 jún. 13. C I. 4331/4928. sz.) indokok: . . . Helyes ugyan az elsőibkon eljárt törvényszéknek az a jogi álláspontja, hogy az összbüntetés kiszabását megtagadó bírói határozat ellen, a semmisségi panasz használata ki van zárva; mégis, mivel az alsóbbfokon eljárt bíróság, a Bpn. 32. §. értelmében csak a már jogerősen elbírált, valamint az elkésetten vagy arra nem jogosult egyén részéről használt semmisségi panaszt utasíthatja vissza, míg a törvény által kizárt semmisségi panasz visszautasítása, a Bp. 434. §. 3. bek. szerint a kir. Kúria hatáskörébe tartozik, nyilvánvaló, hogy a közvádló vádlott és a védő részéről bejelentelt, tehát az arra jogosultak által hasz-