Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

114 Büntetőjogi Döntvénytár. állományról vezetett nyilvántartási könyvbe, tehát közokiratot képező nyilvános könyvbe, és tette ezt abból a célból, hogy önmagának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen; mert végül törvényes alapon állapította meg a kir. ítélőtábla azt is, hogy a vádlottnak ezt a tényálladéki elemet túlhaladó az a cselekménye, hogy ő a hamis bejelentéssel megtévesztett, így fondorlattal tévedésbe ejtett és tartott államrendőrségi számvevőségtől — abból a célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen — őt meg nem illető összesen 6564 K összeget családi pótlék és élelmezési pótadagváltság címén felvett és ezzel a nevezett pénztárt ily összeg erejéig megkárosította, különálló bűncselekményt foglalt magában . . . Tévedés nélkül állapította meg tehát a kir. ítélőtábla, hogy a vádlottnak a cselekményei bűncselekmények és helyesen minősítette azokat közokirathamisításnak és csalásnak . . . = Hadisegélycsalások : BDtár. X. 56., 117., 180. Munkásbiztosítási táppénz kicsalása : BJT LXIX. 222. ; BDtár X. 187. Csalás és közokirathamisítás anyagi halmazata : BDtár XXI. 41. — L. még BDtár XXÍ. 94. sorsz. határozatot is. 74. Csupán előkészület a Btk. 382. §-ában meghatározott csalásra az, hogy a vádlott a házat, amelyet felgyújtani szándékozott, kiüresítette, a padlásra pedig a gyújtás céljából szalmát helyezett. (Kúria 1928 máj. 9. B III. 1925 1927. sz.) Indokok:. . . A bűncselekmény megkezdettnek jogilag csak a tettesnek vagy részesnek, a bűncselekmény valamely törvényes tényálladéki elemének közvetetlen megvalósítására irányuló cselekménye által tekinihető, amely által a bűncselekmény jogi tárgya megtámadva vagy közvetetlenül veszélyeztelve van. A jelen esetben a biztosított háznak vagyis vagyonnak megsemmisítése vagy megrongálása (Btk. 382. §.) felgyújtás állal vétetvén célba, a bűncselekmény megkezdéséhez olyan cselekmény szükséges, amely közvetetlenül a felgyújtás megvalósítására irányult. Ilyen azonban nem történt, mert sem a vádlottak ingóságainak a felgyújtani szándékolt házból máshová hordozása, sem ezen ház padlására a szalma felhordása a ház felgyújtásának, tehát a biztosított vagyon megsemmisítésének vagy megrongálásának közvetetlen veszélyével még nem fenyegetett. Ezek a cselekmények ugyanis az előkészület keretét túl nem haladták, s oly természetűek, hogy önmagukban a megsemmisítésnek vagy a megrongálásnak sem megvalósítását, sem közeli veszélyét nem jelentették... Minthogy ezek szerint a vádlottak a Btk. 382. §-ba ütköző