Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

büntetőjogi Döntvénylát. 9a Iroda című vállalatok létezésének, előkelőségének, realitásának, valamint nagyszabású voltának és annak kápráztatásából ugyanis, hogy az álcégekhez alkalmazottakra, ügynökökre, pénzbeszedőkre és kézbesítőkre volt volna szükség, továbbá a magyar címernek a Nemzeti szoborbizottság pecsétjében, levelezésein és megrendelésein való jogosulatlan alkalmazásából, valamint a kabinetirodái és magas személyiségekkel való kapcsolatra utaló valótlan állításokból és azokból a való tényekből, hogy a vádlottnak az üzleti forgalom lebonyolítására vagyona nem volt, sőt a megvételre ajánlott szobrokkal sem rendelkezett, mindezekből okszerűen következik, hogy a vádlott a sértettek fondorlatos megtévesztését és az alkalmazottak szerződtetésével kapcsolatban óvadék címén kikötött értékek megszerzését a jogellenesség tudatában s ehhez képest jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányuló célzattal valósította meg. Ily körülmények közt tehát, az értékek felhasználására adott engedély, mint a fondorlattal való tévedésbe ejtés eredménye a cselekmény jogi megítélésén valósága esetében sem változtatna .... 65. A közbirtokosság egyes tagjait testületük nevében a vád képviseletére való jogosultság nem illeti meg, erre csupán a közbirtokosság összességét képviselő megbízott a jogosított. (Kúria 1928 máj. 15. B III. 2859/4928. sz.) Indokok: ... A közbirtokosság a bűnvádi feljelentés megtételekor a vármegye részéről jóváhagyott alapszabállyal rendelkező jogi testület volt. E szabályzat értelmében a közbirtokosság jogi képviseletére a közbirtokossági elnök a hivatott és jogosított. Minthogy pedig szabály az, hogy valamely jogi személy képviseltetése vagy a törvény, vagy az alapszabály által kijelölt egyén által történik, a közbirtokosság sérelmére elkövetett bűncselekmény megtorlására irányuló bűnvádi feljelentésen alapuló vád képviseletére is, tehát csakis e szerv, mint a közbirtokosság összeségét képviselő megbízott a jogosított. Ezt megerősíti az a további megfontolás is, hogy a testület egy-egy tagja megfelelő törvényes meghatalmazás nélkül jogilag anyagi érdeke csekély mértékéig mint sértett úgyis csak magát és nem ezt az egységet képviselhetné, ami célszerűtlensége okából szükségtelenné vált azáltal, hogy a testületnek az egységbe tömörült összeségre egységesen megszemélyesítő törvényes képviselő rendeltetett. Ezért a közbirtokosság egyes tagjait testületük nevében a vád képviseletére való jogosultság nem illeti meg.