Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büníetőjogi Döntvénytár. lekményei külön akaratelhatározás eredményei s mint ilyenek — a sértettek többsége és az elhatározások önálló különbözősége folytán — a folytatólagosság jogi egységébe nem foglalhatók. A Btk. 96. §-ában meghatározott bűnhalmazat tehát helyesen állapíttatott meg . . . = Anyagi halmazat: BDlár VI. 77.; VII. 31.; XX. 43. 64. Óvadéksikkasztás vagy csalás ? I. (Kúria 1928 ápr. 18. B III. 2112/1928. sz.) Indokok.... A védő a minősítést azért tartja sérelmesnek, mert szerinte azokat sikkasztásnak kellett volna minősíteni. Ez a jogi álláspont téves. A sikkasztásnak előfeltétele az, hogy az idegen ingó vagyon jogos úton jusson a tettes birtokába. Ez az előfeltétel azonban a jelen esetben nincs meg, mert a vádlóit a biztosíték címén átvett összegekhez nem jogos úton, hanem a büntetőtörvénybe ütköző módon jutott. Ugyanis a valónak elfogadott tényállás szerint a vádlott rövid idő alatt egész sereg alkalmazottat toborzott össze, holott ilyenekre semmiféle szüksége nem volt, őket foglalkoztatni nem tudta, mert a valóságban semmiféle alkalmazottakat igénylő vállalata nem volt. Ezeket az egyéneket szép jövedelemmel kecsegtette, nekik hangzatos című fiktív vállalatainál pénzbeszedői, irodai alkalmazotti, kézbesítői címeket adott, őket arcképes igazolvánnyal látta el s mindezt csak azért, hogy az alkalmazást kereső egyszerű emberektől ily módon biztosíték címén különböző összegeket csaljon ki, annak biztos tudatában, hogy ezt a pénzt nem fogja tudni visszafizetni, mert semmiféle anyagi segélyforrás felett nem rendelkezett, hanem ellenkezően adósságai voltak. A vádlott tehát a biztosíték címén beszedett összegekhez a sértetteket hamis tények fellüntetésével félrevezetve, tehát fondorlat útján jutott s míg ekképen magának jogtalan vagyoni hasznot szerzett, addig a sértetteknek vagyoni kárt okozott . . . II. (Kúria 1928 ápr. 17. B III. 1347/1928. sz.) Indokok.... Az a körülmény, hogy a vádlott a sértettektől óvadék címén átvett értékeket a létrejött megállapodások szerint üzleti célokra felhasználhatta volna, a jogellenesség tudatát a megállapított tények mellett valóság esetében sem zárja ki. A nem létező Nemzeti szoborbizottság és Általános Tudósító és Tudakozó