Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. Hl, amelynek úgy ingó, mini ingatlan vagyon is lehet a tárgya. (Kúria vm ápf u |{ ,„ a109/1927 sz ) indokok: ... A Btk. 419. §. elhelyezése azl a látszatot kelti, hogy az csupán a Btk. 418. §-ban meghatározott ingó vagyon rongálásnak minősített esete. Azonban a Btk. XXXVI. fejezete általánosságban a más vagyonának megrongálásáról szól s ennek mint büntetendő cselekménynek a 418—421. §-aiban négyféle esetéi különbözteti meg, melyek mindegyike különálló tényálladékot feltételez. A 418. és 421. §-ok külön rendelkeznek az ingó és ingatlan vagyon megrongálásáról, amennyiben ezek a cselekmények nem a 420. §-ban felsorolt dolgokon, illetve néma 419. §-ban meghatározott egyének ellen irányuló bosszúból követtetett el, a 419. §. pedig a nélkül, hogy az ingó és ingatlan vagyon között különbséget lenne, bűntettnek nyilvánítja azt a vagyonrongálást, amely tanuk, szakértők, közhivatalnokok vagyonán azok tanuzása, véleménye, vagy hivatalos eljárása miatt bosszúból követtetett el. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a cselekmény nemcsak a Btk. 418. §-ában meghatározott vagyonrongálásnak súlyosabban büntetendő esete, hanem hivatalból üldözendő önálló bűntettet állapít meg, amelynek úgy ingó, mint ingatlan vagyon is lehet a tárgya.. . = Kúria EH: Közhivatalnok ingatlan vagyonának hivatalos eljárása miatt bosszúból való rongálása a Btk. 419. §-a alá esik (BHT 634.). 57. Ha a lap, amelyben a rágalmazó közlemény megjelent, időközben megszűnt, akkor is csupán egyetlen időszaki lapban való közzétételt kell elrendelni- (Kúria 1928 ápr. 17. B I. 4508/1927. sz. Indokok.... Nem kerülte el a kir. Kúria figyelmét, hogy az elsőbíróság az időközben megszűnt «Szózat» című időszaki lap helyett más két időszaki lapban rendelte ítéletét közzététetni s ezt a rendelkezést a kir. ítélőtábla is helybenhagyta, holott a St. 43. .§. 3. és 4. bekezdései értelmében ez a közzététel csupán egy időszaki lapban volt volna eszközlendő ... 58. Az 1909 : ÍL tc. 37. §-ában meghatározott csábítás megállapításához elég, ha a vádlott részéről közölt adatok a már előzőleg felmerült tervezgetés megerősítésére és a kivitel elhatározására alkalmasak. (Kúria 1928 ápr. 11. B III. 1441/1927. sz.)