Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

84 Büntetőjogi Döntvénytár. III. (Kúria 1928 máj. 9. B. I. 1833/1927. sz.) Indokok .... A másodbíróság azért mentette föl a vádlottat, mert utóbbi a vádbeli kijelentést tréfásan, csakis C. József bosszantása céljából tette, amit a jelen voltak mindnyájan tudlak, mihez képest a nyilatkozatnak komolytalansága folytán hitelcsorbító vagy veszélyeztető hatása nem lehetett. A kir. ítélőtábla érvelése helyes. A Bv. 24. §. értelmében ugyanis valaki hitelének veszélyeztetése vagy hitelképességének csökkentése alatt, ha nem is célzatos, tehát ártani akaró, de minden esetre oly szándékos cselekvőséget kell érteni, amelynél fogva valaki hitelképességének csökkenése tényleg beáll, illetve valakinek hitele az ehhez megkívánt bizalom megingatása által csorbát szenvedhet. . . Valamely kijelentésnek ezen eredmények létrehozására való puszta alkalmas volta ,a fenti konkrétumok létrejövetele nélkül még nem meríti ki a Bv. 24. §-nak tényálladékát. Az adott esetben a sértett hitelképességének tényleges csökkenése a vádbeli kijelentés folytán nem állott be s így a vádlott bűnösségének ezirányban való megállapítására a törvényes alap teljességgel hiányzott. De nem volt megállapítható a vádlott bűnössége a másik irányban sem, mert a vádbeli bűncselekményt ugyan tréfálva is el lehet követni, amennyiben a hitelrontó kijelentés olyasvalaki jelenlétében is tétetik meg, aki a valódi tényállást, vagyis azt, hogy csak tréfáról van szó, nem ismerte. A fenforgó esetben azonban valamennyi jelen volt egyén, talán C. József kivételével, tisztában volt vele, hogy a vádlott csakis az üzletet kötni kiváló ügynök ugrálása végett tette a vádbeli kijelentést, és ehhez képest a jelen voltak azt is tudták, hogy a vádlott kijelentése nem felel meg a valóságnak s hogy tehát azt komolyan venni nem lehet. Ennélfogva a sértett hitelét ez utóbbiak részéről semmiféle konkrét veszély nem fenyegette. C. Józsefben pedig a vádlott jelentése azért nem ingathatta meg a sértett iránti bizalmat, mert hiszen ő mint a sértett alkalmazottja még abban az esetben is tisztában volt a kijelentés valótlan voltával, ha nem vette volna is észre, hogy a vádlott csak tréfált. Ehhez képest a sértett hitelének veszélyeztetése sem forogván fenn, az alsóbíróságok a törvény megsértése nélkül mentették fel a vádlottat. . . = Hitelrontásra l. a jelen kötetben 50., 54. és 77. sorszámok a. határozatokat. 56. A Btk. bt9. §-a nem a kí8. §-ban meghatározott vagyonrongálásnak súlyosabban büntetendő esete, hanem hivatalból üldözendő önálló bűntett.