Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

8-2 Büntetőjogi Döntvénytár. mint m. kir. 1. honvédgyalogezredbeli honvéd csapattestétől 1922 december 9-én megszökött s csak 1927 április 10-én történt elfogatása után került vissza csapattestéhez. Ezek szerint tehát azokat a lopásokat, amelyek miatt őt a budapesti kir. büntetőlörvényszék és a kir. ítélőtábla elítélték, szökésének tartama alatt követte el s így azoknak elbírálása a Kbp. 11. §-ának 8. pontja szerint a honvédbíróság hatáskörébe tartozik . . . 54. A bűnösség szempontjából közömbös, hogy a cég, amelynek sérelmére a hitelrontást elkövették, a vádbeli cselekmény elkövetése után az elsőfokú ítélet hozatalakor már megszűnt volt. (Kúria 1928 ápr. 25. B I. 3570/1926. sz.) Indokok : ... A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panasznak részben az az indoka, hogy az ítélethozatalkor a sértett cég már megszűnt, megszűnt jogi személy ellen pedig a hitelrontás vétsége el nem követhető. A panasz alaptalan, mert annak a körülménynek, hogy a sértett cég a vádbeli cselekmény elkövetése után az elsőfokú ítélet hozatalakor megszűnt, illetve részvénytársasággá alakull át, a bűnösség megállapítása szempontjából semmi jelentősége nincs. 55. A Btk. 24. §-ában meghatározott vétség befejezettségéhez a sértett hitelének tényleges megvonása vagy valamely kár tényleges bekövetkezése nem kívántatik; a törvény a sértett iránti bizalom megsértésének már konkrét veszélyét is bünteti. I. (Kúria 1928. ápr. 24. B I. 8203/1926. sz.) Indokok: ... A vádlott a Bp. 385. §. i. a) pontja alapján élt semmisségi panasszal, még pedig azért, mert a nyilatkozattal tényleges kárt nem okozott, mivel annak folytán a sértett hitelének tényleges megvonása vagy csökkenése nem következett be: már pedig e nélkül a Bv. 24. §. tényálladékából az egyik leglényegesebb törvényi alkatelem hiányzott. A panasz alaptalan. A vádbeli bűncselekmény befejezettségéhez a sértett hitelének lényleges megvonása vagy valamely kár tényleges bekövet-