Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

74 Büntetőjogi Döntvénytár. lép hatályba, amely a hatálybalépés előtt követett gyakorlatnál szigorúbb rendelkezést tartalmaz, a cselekmény elbírálásánál ezt a döntvényt vagy pedig az előző enyhébb gyakorlatot kell-e alkalmazni)). II. A jogegységi tanács döntésének meghozatala elolt a feltelt kérdés szövegén némi módosítást találl eszközlendőnek. Az ellentét ugyanis a fenli két kúriai határozat között kizárólag abban a kérdésben merüli föl, hogy egy későbbi szigorúbb döntvénnyel szemben a Btk. 2. §-a alapján alkalmazható-e az előző enyhébb döntvény. A kérdésnek az a szövegezése tehát, amely a döntvényt nem egy korábbi enyhébb döntvénnyel, hanem egy korábbi enyhébb gyakorlattal állítja szembe, túlmegy a felmerült vitás elvi kérdés keretén, mert a gyakorlatot a döntvénnyel egyenlő jelentőségűnek tekinti, holott amannak semminő kötelező ereje nincs, emennek hatálya pedig az összes bíróságokra kötelező. Tekintettel továbbá arra, hogy ugyanabban az elvi kérdésben ellentétes jogegységi döntvények nem is keletkezhetnek, mert a Pp. 71. §-a és'az' 50,200/1912. I. M. sz. rendelet 18. §-a értelmében a jogegységi döntvényt csak teljes-ülési határozat változtathatja meg, a kérdés szövegében csupán a teljes-ülési döntvényt lehet szembeállítani a korábbi ellentétes jogegységi vagy teljes-ülési döntvénnyel. Mindezekre tekintettel a vitás elvi kérdés szövegét a jogegységi tanács akként módosította, hogy a teljes-ülési döntvényt a meghozatala előtt elkövetett cselekmények tekintetében akkor is alkalmazni kell-e, ha az szigorúbb rendelkezést tartalmaz, mint az előzőleg hatályban volt jogegységi vagy teljes-ülési döntvény. III. Ezen elvi kérdés döntésénél az irányadó, hogy a döntvény a Btk. 2. §-ában felsorolt jogi kútfők valamelyikének fogalma alá vonható-e. A Btk. 2. §-a törvényekről, gyakorlatról és szabályzatról beszél. Bár a Ppé. 75. §. első bekezdése szerint a kir. Kúriának jogegységi valamint teljes ülési határozatát a bíróságok mindaddig követni kötelesek, amíg azt a kir. Kúria teljes-ülése meg nem válloztatja s bár ugyané szakasz második bekezdése szerint ezen határozatok a hivatalos lapban közzéteendők és kötelező hatályuk a közzététel napjától számítolt tizenölödik nappal kezdődik, amely rendelkezések az ilyen döntvényeket jelentőség tekintetében kiemelik az egyéb elvi határozatok sorából, — mégis kétségtelen, hogy mindezek dacára a döntvény nem egyenlő erejű és jelentőségű a törvénnyel és a törvény alapján keletkezett rendeletekkel (1869 : IV. tc. 19. §-a), amelynek az állampolgárok összeségére kötelező új jogszabályokat, tehát új jogot alkotnak.