Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. 7li A döntvény csak a meglevő jogszabályokban (jogi kútfőkben: törvény, rendelet) foglalt rendelkezések és intézkedések alkalmazása körül a bírói gyakorlatban felmerült vitát dönti el; megállapítja — még pedig az összes bíróságokra kötelező hatáiylyal — a törvénybeli rendelkezések helyes értelmét. A Blk. i. §-ában említett gyakorlat vagy szabályok fogalma alá a döntvény azérl nem vonható, mert a Blk. és Kblk. egészében kodifikálván a büntető jogszabályokat az 1880 : XXXVII. le. (Btk. Élt.) 1—3. §-ai kimondották, hogy 1880 szeptember 1. napjától kezdve hatályukat vesztik a . . . . szabályoknak és szabályrendeleteknek mindazon rendelkezései, a szokásjognak mindazon megállapításai, amelyek .... valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést határoznak. Ezekből a rendelkezésekből, valamint a Btk. 2. §-a körül a képviselőházban lefolyt vita anyagából azt a következtetést kell levonni, hogy a Btk. 2. §-ában említett gyakorlat és szabályok alatt a Blk. életbelépte, tehát a kódex megalkotása előtt hatályban volt régi joggyakorlatot és egyéb szabályokat kell érteni, de nem lehet érteni a Btk. hatályba lépte után kifejlődött bírósági gyakorlatot. Kodifikált büntetőjog uralma alatt a bírósági gyakorlatnak, nevezetesen pedig a döntvényeknek nem lehet jogalkotó erőt tulajdonítani. A kir. Kúria döntvényalkotási joga tehát csak azt jelenti, hogy a kir. Kúriának joga van a törvény vitássá vált értelmezése tekintetében az összes bíróságokra kötelező elvi kijelentéseket tenni. Ezen kijelentéseknek megnyilatkozási formája : a döntvény, tehát nem új jogszabály, hanem egy meglevő jogszabály értelmének hiteles és kötelező erejű megállapítása s mint ilyen a Blk. 2. §-ában említett jogalkotó kútfők fogalma alá nem vonható. Ha tehát a kir. Kúria egy teljes ülési döntvényében kimondja, hogy a törvénynek egy korábbi (jogegységi vagy teljesülési döntvény által történt értelmezése téves volt, akkor a törvény ilyen értelmezésének az új döntvény hatálybalépte után többé helye nem lehel és a bíróságok kötelesek a törvényt az új döntvényben foglalt értelmezési parancs szerint alkalmazni. Ezen szabály alól oly esetben, midőn a cselekmény a korábbi döntvény hatálya alatt köveltetett el, s mikor ez a korábbi döntvény a vádlottra kedvezőbb értelmezést tartalmazott, azért nem tehető kivétel, mert ez csak a Btk. 2. §-a alapján történhetnék meg, ez a szakasz pedig a fentiek szerint a döntvényekre ezek jogi természetéből kifolyólag nem alkalmazható. Igaz ugyan, hogy ezen álláspont a vádlottra adott esetben